Őrbottyánban él az egyetlen olyan család, mely harangöntéssel foglalkozik Magyarországon, Gomboséknál a mesterség ükapáról ükunokára száll, méghozzá az 1800-as évek végétől napjainkig, ráadásul már a jövőbe tekintő utánpótlás is készen áll átvenni a stafétabotot, illetőleg a kemencét – írja a Bors.

A dinasztia első tagja, Szlezák László 100 fős műhelyt üzemeltetett

A dinasztia története Szlezák Lászlóval kezdődött, aki még Thuri Ferenc harangöntőnél tanulta a mesterséget unokatestvérével, Rafaellel együtt. László a budapesti Petneházi utcában 100 fős műhelyt üzemeltetett és a legtermékenyebb magyar öntő hírében állt, sőt egyik munkája a Párizsi Világkiállításon aranyérmet is szerzett – harangjai a mai napig fel-felcsendülnek.

A Rákosi-korszak után építettek műhelyt Őrbottyánban

A Rákosi-korszakban a harangöntést természetszerűen megszüntették, a gyárat pedig elvették tőle. Nevelt fia, Gombos Lajos 16 éves korától az államosításig dolgozott Szlezákkal, majd az államosítást követően, illetve nevelőapja halála után Őrbottyánban épített műhelyt, és élete végéig a harangöntés volt a mindene – őt követte a „trónon” fia, Gombos Miklós.

Maga II. János Pál pápa szentelte fel az egyik munkájukat

Miklós legnagyobb munkája a Sevillai Világkiállítás Makovecz-pavilonjába készített harangjáték volt, és talán az sem mellékes, hogy még II. János Pál pápa szentelte fel munkáját.

Gombos Miklós aranykoszorús harangöntő mester és II. János Pál pápa
Gombos Miklós aranykoszorús harangöntő mester és II. János Pál pápa.

Nemcsak a belföldi, de a külföldi piacot is meghódította, melynek nyomán a Gombos név határainkon túl is ismertté vált – ráadásul egy másik családi hagyományt követve, édesapja után ő is Őrbottyán díszpolgára lett.

Kisgyerekként a nagyapja műhelyében kezdte a munkát

Az utolsó magyarországi harangöntő család
Az utolsó magyarországi harangöntő család.

“Én is édesapámtól, Gombos Miklóstól tanultam el a harangöntés mesterségét: még kisgyerekként, a nagyapám műhelyében kezdtem a munkát – mondta a Borsnak a vállalkozást napjainkban igazgató Gombos Ferenc. “Habár a fiam, Feri, még csak 17 éves, de már ő is megfertőződött a harangöntéssel. Igaz, ma még csak a szünidőkben segédkezik az öntésnél, de szívesen jár velem felmérni a templom tornyokba – mondta, hozzátéve, hogy persze külföldről is kerülnek be az országba egyes darabok, hiszen Ausztriában, Németországban vagy Lengyelországban, illetve Erdélyben is készülnek harangok. “Határainkon túl az sem ritka, hogy 4–500 éves dinasztiák működnek” – említette meg a lapnak Ferenc.

Egy normál méretű harang 36 hónapig készül

Általában önkormányzatok, egyházak, valamint az azokhoz közelálló emberek öntetnek harangokat különböző évfordulókra, megemlékezésekre – fejtette ki Gombos Ferenc. Egy normál példány elkészülési ideje 3 és 6 hónap közé tehető, hiszen nem mindegy, mekkora darabról van szó: az általa öntött legkisebb harang mindössze 8 kilogrammot nyomott, míg a legnagyobb a másfél tonnához közelített.

Fotók: Harangöntöde (Gombos Miklós és Ferenc Harangöntés), www.harangontes.hu

Hozzászólás
Előző cikkAdventi gyertyát gyújtottak Sződligeten
Következő cikkBúcsúzott a kupától a Kék Duna SE női labdarúgócsapata