Megtartották az Apor Vilmos Katolikus Főiskola 13. Roma Konferenciáját

Azok a felzárkóztató programok működnek igazán jól, amelyek nemcsak a gyerekeket, hanem az egész családot és a közösséget is meg tudják szólítani – hangzott el 2024. március 21-én, az Apor Vilmos Katolikus Főiskola 13. Roma Konferenciáján. Az esemény fókuszában az állt, hogyan segítik a cigányság felzárkóztatását a katolikus egyház civil szervezetei és szerzetesrendjei.

„Az egyház igazán közel tud kerülni a cigány közösségekhez. Persze attól, hogy lecseréljük a táblát egy intézményen, és azt mondjuk, hogy mostantól egyházi fenntartású, még semmi nem történik. De ha ez valóban áthatja az intézmény szellemiségét, ha ezzel a közös érték- és normarendszerrel az ott dolgozók is azonosulnak, akkor valóban eredményes munkát tudnak végezni a cigányság felzárkóztatásában” – mondta dr. Báder Iván főiskolai docens, az Apor Vilmos Katolikus Főiskola Hittudományi, Társadalomtudományi és Romológiai Tanszékének oktatója, a 13. Roma Konferencia szakmai vezetője.

Az Apor Vilmos Katolikus Főiskola volt az első felsőoktatási intézmény Magyarországon, amely romológia szakot indított, és a mai napig minden hallgatója számára kötelező tantárgy a romológiai alapismeretek. A főiskola mind a tanító, mind az óvodapedagógus alapszakon kínál cigány/roma nemzetiségi szakirányt, emellett minden évben megrendezik a Roma Konferenciát. Az idén 13. alkalommal megtartott esemény fókuszában az állt, hogyan segítik a cigányság felzárkóztatását a katolikus egyház civil szervezetei és szerzetesrendjei.

Báder Iván kiemelte: az idei előadások is megerősítették a szakembereket abban, hogy azok a felzárkóztató programok működnek igazán jól, amelyek a családot és a közösséget is meg tudják szólítani. „Azok a kezdeményezések, amelyek csak az iskolai közegben próbálnak eredményeket elérni úgy, hogy ebből a munkából kihagyják a családot, eleve kudarcra vannak ítélve. Már csak azért is, mert a cigányság számára a közösség nagyon fontos, a roma gyerekek nagy családi körben nőnek fel, sok testvér, unokatestvér, rokon között” – magyarázta.

Ilyen elvek mentén működik például a Határtalan Szív Alapítvány, amelynek igazgatója, Mészárosné Nagy Angéla a Mária Iskolatestvérek magyarországi missziójáról beszélt a konferencián. A Mi Házunk marista közösségi központ Esztergom legszegényebb részén áll, programjai a csecsemőktől az óvodásokon és az iskolásokon át egészen a felnőttekig minden korosztályhoz szólnak. 2005 óta foglalkoznak például hátrányos helyzetű, mélyszegénységben élő kisgyermekkel és az édesanyákkal, tanodájukban szaktanárok és fejlesztőpedagógusok segítik az általános iskolásokat, de a családokat többek között lakhatási problémák megoldásában, álláskeresésben, az orvosi vizsgálatokra eljutásban is segítik.

Szeretet és vallás, beszélgetések és közös játék, barátságos és családias légkör, valamint tanórán kívüli jelenlét – ilyen alappillérei vannak a kazincbarcikai Don Bosco Iskolában zajló pedagógiai munkának is. Molnár-Gál Béla, a szaléziak által fenntartott intézmény igazgatója kiemelte: munkájuk alapja a Don Bosco-módszer, hisznek az állandó, segítő jelenlét, az odafordulás, a szeretet és a preventív rendszer erejében. 

A konferencián Bángi-Magyar Anna, a Boldog Ceferino Intézet szakmai vezetője a katolikus roma pasztorációban való szerepvállalásukat mutatta be, majd Szabó László S.P., a sátoraljaújhelyi piarista Jelenlét program vezetője beszélt Jézus meghívásáról, az egyház kihívásáról. A résztvevők megismerhették a magyar jezsuiták cigányságért végzett szolgálatát és a Jezsuita Roma Szakkollégiumot is. Oláh Zsolt, a magyar jezsuiták romaügyi delegátusa és a Jezsuita Roma Szakkollégium igazgatóhelyettese arról beszélt, hogyan segítik ösztöndíjjal, tehetséggondozó és lelkiségi programokkal, lakhatási lehetőséggel a roma egyetemistákat annak érdekében, hogy diplomájuk megszerzése után is a társadalom aktív, „másokért élő” tagjai legyenek.

Az Apor Vilmos Katolikus Főiskola konferenciáját interaktív beszélgetés, majd a Pharne Csérhaja (Fehér Csillagok) nyírkátai folklóregyüttes koncertje zárta.

Apor Vilmos Katolikus Főiskola

A Váci Egyházmegye fenntartásában álló, pedagógus- és szociálpedagógus képzéssel, valamint a hitéletben segítőként dolgozók (kántorok, katekéták, lelkipásztori munkatársak) képzésével foglalkozó felsőoktatási intézmény. A Zsámbékon 1929-ben alapított tanítóképző szellemi és jogutódja. Alap- és mesterképzésein a hallgatók államilag elismert BA- és MA-diplomát szerezhetnek, de az intézmény számos szakirányú továbbképzéssel is segíti a már diplomával rendelkezőket. Székhelye Vác festői szépségű egyházi központjában, a Székesegyház szomszédságában álló történelmi épület, emellett Budapesten egy modern, a mai elvárásoknak megfelelő campusszal is rendelkezik. A főiskola szakmai tevékenysége tudományos ismeretekre és nemzetközi kapcsolatokra épülő oktatási gyakorlat alapján, katolikus szellemben – így más vallású, gondolkodású jelentkezők felé is teljesen nyitottan – zajlik, és különös hangsúlyt fektetnek az atipikusan fejlődő gyermekekre fókuszáló és alternatív pedagógiai módszerekre.

Hozzászólás
Előző cikkCsereklye Krisztina: 15 váci bajtársammal kiléptünk a Mi Hazánk Mozgalomból
Következő cikkVágányzár lesz a Vác-Balassagyarmat vasútvonalon