-Jó úton halad a vidéki Magyarország – reagált Spiegelhalter László Vácrátót polgármestere, aki azután kerestünk meg, hogy Gyopáros Alpárral találkoztak. Mint megtudtuk a modern települések fejlesztéséért felelős kormánybiztos a program népszerűsítésére kérte fel Vácrátót polgármesterét, aki egyúttal Spigiboy néven elismert DJ, zenei előadó Magyarországon.
Miről zajlott egyeztetés ön és Gyopáros Alpár a modern települések fejlesztéséért felelős kormánybiztos között a napokban?
Egyebek mellett végignéztük, megmutattam kormánybiztos úrnak, hogy milyen fejlesztések valósultak meg Vácrátóton a Magyar Falu Program segítségével. Gyopáros Alpár nagyon jó képviselője ennek a programnak és azt gondolom rengeteget tesz azért, hogy ez jól működjön. Naponta látom, hogy több önkormányzatot megkeres, egyeztet velük, beszél róluk. Valóban az van, ahogy ő fogalmazott, hogy mi írjuk ezt a programot. Tehát a magyar falu írja ezt a programot, nem pedig valaki eldönti Budapesten, hogy lesz ez a program, hanem látják, hogy valóban mire van szükség. Kiemelném például a temetőket érintő karbantartásokat, felújításokat e program keretében. Vácrátóton például temetőben létrehozható vizesblokk létrehozásához nyertünk anyagi támogatást. Sok helyen el szoktam mondani, hogy kaptam levelet olyan vácrátótiaktól, akik Kaposvárra költöztek, majd halottak napja alkalmából ide érkezve meglepődve tapasztalták, hogy van az itteni temetőben vizesblokk, toalett, amit tudnak használni. Ennek a programnak a népszerűsítésére kért fel engem Gyopáros Alpár, hiszen én nemcsak polgármester vagyok, hanem Spigiboy néven ismert előadó Magyarországon, vagy inkább DJ Magyarországon. Neki ez segítséget jelenthet, engem pedig nagyon-nagyon megtisztel ez a felkérés. Nagyon fontos feladatnak gondolom, mert látom polgármesterként, hogy mennyit segít nekünk a Magyar Falu Program.
Milyen fejlesztések megvalósulásában jelentett segítséget Vácrátóton a Magyar Falu Program?
Fontosnak tartom kiemelni, hogy ez egy előre finanszírozott program, ami azt jelenti, hogy nem nekünk kell finanszírozni. Előre megkapjuk a pénzt, és utólag benyújtjuk a számlát. Nagyon jónak tartom ezt programot, mert lakosságmegtartó, sőt lakosságnövelő hatása van, főleg itt az agglomerációban. Azt mindenik látja, hogy egyre nő az agglomerációban élők létszáma, egyrészt a vidékről felköltözők, másrészt a Budapestről kiköltözők révén és nekünk fel kell nőni ehhez a feladathoz. Vácrátóton rövid idő alatt 1900 főről 2300-ra nőtt a nyilvántartott lakosság száma. Bárhogy is számoljuk, ez egy 15 százalékos növekedés, ami egy nagyon szám és ezzel foglalkoznunk kell. A Magyar Falu Program révén nyertünk például olyan traktort, amivel a füvet tudjuk nyírni, az utakon tudunk dolgozni. Meg tudtunk vásárolni az iskola mögött egy olyan telket, mely lehetőséget nyújt arra, hogy utat építsünk, így két oldalról is megközelíthető legyen az intézmény.
Ez azért volt fontos, mert a fő tér már most kezd túlzsúfolt lenni reggelenként. Az iskolánkba járó gyermekek létszáma 2014-ben még 150 fő volt most pedig már 200 fölött van. Megjegyezném, hogy a kétszáz gyermekből valószínűleg 186-ot autóval hoznak reggelente.
Sok olyan fejlesztés zajlik, melyek nem látványosak, ugyanakkor nagyban segítik a falunk életét. Biztosan sok kiköltöző számára az a szembetűnő, hogy még nincsen aszfaltozott útja, holott azt a vállalkozónak kell megcsinálnia, nem önkormányzati feladat. Azonban, amikor elmennek az iskolába, óvodába láthatják, hogy mindent karban tudunk tartani, az óvodaudvart is fel tudtuk újítani. A Magyar Falu Program révén, mivel óvodába nagyon nehéz füvesíteni, műfüvet helyeztünk el a felújítás során, az óvónénik javaslatára. Továbbá focipályát is sikerült kialakítunk a gyerekek számára. Tehát ezek mind nagyon fontos feladatok, és ezekben sokat segít a Magyar Falu program. Vácrátóton eddig 12 fejlesztés valósulhatott meg a program segítségével.
Sokszor elhangzik, a térségben is számtalanszor, a Magyar Falu Program révén megvalósult fejlesztések átadóján, hogy szeretné a kormány elérni azt, hogy aki faluban él, az is megkaphassa ugyanazt a színvonalú oktatást, ugyanazt a színvonalú ellátást, amit mondjuk a fővárosban, vagy nagyobb városokban. Ön mit tapasztal a kiköltözők miképp élik meg, hogy a városi életforma után, faluban élik tovább az életüket? Ezzel kapcsolatban mi a személyes tapasztalata?
Az én tapasztalatom az kettős. Egyrészt amikor kijönnek, akkor megdöbbennek, hogy nálunk jól felszerelt orvosi rendelő, jól felszerelt óvoda, iskola van. Én, mint polgármester mindig erre a három dologra felügyelek, tehát mindig azt mondom, hogy az út lehet gödrös, azt ki fogjuk bírni. De amikor a gyerekek nem tudnak bemenni az óvodába, nincs étkezés, nincs meleg víz, nincs kréta, nincs bármi, azt azonnal megérezzük. Én azt gondolom a vidék ilyen szempontból már rendben van. Amit ők még várnak, hogy miért miért nincs több bolt, miért nincs az utcasarkon étterem, stb. Ezek vállalkozói szférák. Tehát ez nem önkormányzati feladat. Ezek majd akkor lesznek, ha jön egy megfelelő vállalkozói réteg, aki azt mondja, hogy igen, ide kell egy étterem, kell egy büfé, egy kávézó. Tehát ezeket a feladatokat nem mi látjuk el, ám sokszor ezt is nekünk róják föl, mint önkormányzatnak.
Én azt gondolom, hogy azért kezdik megérteni, hogy ez tényleg nem a mi feladatunk, mert kezdenek idomulni a vidéki élethez. Beszélgettünk egyszer egy kollégámmal arról, hogy mennyit változnak a városból faluba költözők, jó látni, hogy mondjuk a három évvel ezelőtti attitűdje miképp változott meg mára. Persze van, aki nem változik, ez sem baj, ő is a mienk, ő is itt lakik. Ő is vácrátóti, vagy kisnémedi, vagy püspökszilágyi, de velünk van és itt élünk együtt. Szimbiózisban kell élnünk, úgyhogy én azt gondolom, hogy jó felé halad ez a vidéki Magyarország.
Miért jó egyébként ön szerint vidéken élni, vagy miért döntenek úgy egyre többen, hogy hátrahagyják a nagyváros zaját? Sokan mondják, hogy elég volt kivonulok, elmegyek a Szentendrei-szigetre, elmegyek a Dunakanyarba. Hiányolnak valamit az emberek, amit megkapnak itt a falu keretein belül?
Szerintem igen, hiányolnak valamit Budapesten, ugye a vidéki levegőt, a nyugalmat. Ám a vidéki levegőhöz, – és erre mindig figyelmeztetni kell mindenkit –, hozzátartozik néha az a csirke vagy kacsaszag, esetleges disznószag. Illetve a harang. Tehát ez mind-mind a vidék része. Ezt nekik is tudomásul kell venni. Tehát ő nem azért költözött ide, mert hogy teljes csend lesz és soha egy pisszenés nincs, hanem ezek hozzátartoznak a vidéki Magyarországhoz. Illetve én azt gondolom, hogy azt a feltöltődést, amit egy vidéki ház tud adni, azt egy városi ház másképp, más módon tudja nyújtani. Ugye ott közel van a színház, közel vannak a különböző szórakozási lehetőségek. Míg a vidék azt a nyugalmat, azt a fajta életstílust tudja nyújtani, ami egy lassúbb, nyugodtabb, megfontoltabb élethez szükséges.
Vácrátót jelen pillanatban, hogy áll, hogy mely irányba szeretnék fejleszteni a települést. Mi az az irány, amit most lát? Említette, hogy egyre több a beköltöző, ennek milyen vonzata lehet a jövőben?
Megnyertünk egy újabb bölcsőde építést, most éppen ezen dolgozunk, mert azért ez egy óriási feladat. Van két fejlesztési területünk, ami két külön vállalkozóé. Nagy feladatot jelent a vállalkozókat rávenni arra, hogy a megígért közműveket tényleg csinálják meg, ezek is nagy feladatok. Vélhetően az ötödik mellé egy hatodik csoportot kell indítanunk az óvodában. Az iskolában is várható a gyermekek létszámának további növekedése, amennyiben ez megtörténik akkor vagy a meglévő helyiségeket kell bevonnunk a napi oktatásba, vagy fejlesztésben kell majd gondolkodnunk. Ez a fő irány, illetve a életminőség javítása. Nekünk az elkövetkezendő tíz évben el kell jutnunk oda, itt a Nemzeti Botanikus Kert szomszédságában, hogy szinte minden közművet teljesen megcsináljunk modernre és jól működőre, könnyen kezelhetőre, ez egy nagyon nagy feladat.
GRT
Fotók: Gyopáros Alpár Facebook