A lakosság adományainak köszönhetően sikerült restauráltatni azt a jelenleg 95 éves bányászzászlót, mely fontos értékünk a múltból, s amely a közösségünk erejét is jelképezi – közölte a kóspallagi önkormányzat a közösségi oldalán.
Emlékeztettek: ahogy a Budapesti Hírlapban is megjelent, 1928. június 24-én szép ünnepséggel szentelték fel a kóspallagi bányamunkások zászlóját. „A zászlóanyai tisztet Hofer Kunó nagybirtokos felesége, Dessewffy Ilona grófnő töltötte be. Istentisztelet után Friedrich Sándor plébános méltatta a nap jelentőségét, majd Karafiáth Jenő, a kerület országgyűlési képviselője ünnepi beszédet mondott. A bányamunkások dalárdájának közreműködésével rendezett díszebéd fejezte be az ünnepséget, melyen az inóci bánya valamennyi munkása résztvett. Az első felköszöntőt a kormányzóra Keve Károly járási főszolgabíró mondotta.”
Az ebéden egyébként még több beszéd hangzott el, ahol sokan örömmel állapították meg a munkaadó és a munkások között fennálló példás jó viszonyt, amit elsősorban Hofer Kunó kiváló szociális érzékének és megértő hozzáállásának tulajdonítottak.
Mint írják: a zászló mindkét oldalán négyzet kompozícióban, Szent Borbála alakja látható. Az előlapon karddal és kehellyel a kezében, háttérben híd, hegy, tenger és vár/börtön ábrázolással. A hátoldalon pedig Mária, sarló alakú Holdon állva, köpenyénél Kossuth címerrel, felhők és a nap között lebegve komponálva Jézussal és a Szent koronával jelenítve meg.
A zászlólapok több részből szabottak, zöld színűek, gyapjú szövetből készültek. Bélése lenszövet. Mindkét oldalon a festmények alapja valószínűleg krétás alapozású lenszövet, felülete olajfestékkel festett, lakkozott. Felső részen díszített, tartó rudazattal merevített, melynek anyaga tüziaranyozott fém, virágos ornamentikában angyal ábrázolással. A zászló szélessége: 100 cm + 6 cm aszomány rojt. A zászló magassága: 125 cm + 6 cm paszomány rojt.
A zászló anyaga a restaurálást megelőzően néhol kifakult, foltos, poros, sok helyen rovarfertőzőttség károsítása miatt alapszövete hiányos volt. Az olajfestmények felülete szintén poros és anyagában több helyen foltos. A festmények anyaga mindkét oldalon, több kisebb helyen töredezett, lekopott volt. Ezért volt szükség a restaurálásra, melyet köszönünk Kopcsányi Mercédesz, restaurátorművésznek – írja az önkormányzat közleményében.
Hozzátették: ahogyan a zászló kiállta az idők próbáját, úgy 95 év elteltével a közösség ereje is változatlan. Mutatja ezt például az is, hogy Drexler Gábor, ötletgazda segítségével nagyon könnyen és gyorsan összegyűltek az adományok. A felújításban segített: Bahil Péter, Blaskó Máté, Budai Zsolt, ifj. Burik Károly, id. Burik Károly, Burik Zoltán, Drexler Gábor, Fekete Gergő, Gábriel Ferenc, Juhász Levente, Juhász Sándor, Kőszegi János, Pálos Miklós, Plachi Attila, Sorecz János, Stefkó Ádám, Stefkó Milán, Schottner Norbert, Schottner Tamás.
A fotóért (restaurálás előtti állapot) és a zászló történetének felkutatásáért pedig Major Máténak mondott köszönetet az önkormányzat.
