A WWF és a Greenpeace is támogatja a beruházásokat. Szerintük nem az a kérdés, hogy meg kell-e építeni az akkugyárakat, hanem hogy mennyit és hogyan – írta szerdán megjelent cikkében a Világgazdaság.
A World Wide Fund for Nature (WWF) Magyarország alapvetően támogatja az akkumulátorgyárak építését nemcsak Magyarországon, hanem Európában is, mert ezek a beruházások kulcsfontosságúak az elektromos közlekedés szempontjából – erről a szervezet környezetpolitikai szakértője beszélt az Országgyűlés fenntartható fejlődés bizottságának keddi ülésén. A WWF a világ legnagyobb civil természetvédelmi szervezete, amelynek a hazai tevékenységét a WWF Magyarország fogja össze.
A zöldek szerint is kellenek az akkugyárak
Mint a Világgazdaság írja: ezek egyike volt az idézett hozzászólás a WWF Magyarország részéről. Dedák Dalma főként azzal indokolta az akkugyártás melletti kiállást, hogy a városokban közlekedő környezetszennyező járművek kiváltása prioritást élvez, mivel az általuk is okozott légszennyezés évente tízezrek életét követeli. Azt mondta, nem az akkugyárak megépítése a kérdés, hanem az, hogy ezeket hová és hogyan telepítik.
„Az akkumulátorgyártás nem ördögtől való dolog, Magyarország fontos szerepet játszhatna a kutatás és fejlesztés területén is, ehhez megvan a tudása. Az a baj, hogy bár van 2030-ig szóló akkustratégia, ez nem tér ki a környezeti értékelésre. Pótolni kell ezt a mulasztást, hogy lássuk a komplex hatásokat: van-e elég áram és víz a beruházásokhoz, és hogyan alakul a termőföld-felhasználás. Erről országos társadalmi vita szükséges, ezt folytassuk le! Senki nem ellensége Magyarország fejlődésének, az akkugyárak megfelelő feltételek és vizsgálatok mellett jól kialakíthatók” – hangsúlyozta.
Simon Gergely, a Greenpeace Magyarország Egyesület regionális vegyianyag-szakértője ugyancsak leszögezte a felszólalása elején, hogy a Greenpeace kiáll az elektromobilitás és a zöldjárművek mellett, mert enélkül a párizsi klímacélok nem tarthatók.
Mi szól a magyarországi akkugyárak építése mellett?
Kaderják Péter, a Világgazdaság tudósítása szerint reagálását azzal kezdte, hogy rögzítette a Magyar Akkumulátor Szövetség és 57 tagjának – köztük a BME és az ELTE – célkitűzését. Ez lényegében az, hogy a hihetetlen dinamikával fejlődő akkuiparág minél magasabb hozzáadott értéket képviseljen Magyarországon úgy, hogy lemásolja azt a folyamatot, amely a járműgyártásban megtörtént a rendszerváltástól.
„Megkérdőjelezi bárki, hogy Magyarország szempontjából jó a BMW, az Audi vagy éppen a Mercedes betelepülése?” – jegyezte meg. Felhívta a figyelmet, hogy nem magyar jelenség az akkukapacitások elszaporodása: Európában 2017-ben még semmiféle ilyen üzem nem létezett. Az eldöntött kérdés, hogy a globális járműipar jövője a villanymeghajtás, miután a belső égésű motorokon alapuló közlekedés a globális károsanyag-kibocsátás negyedéért felelős.
Az akku a legfontosabb alkatrész, amely a villanyjármű teljes értéknek a 30-40 százalékát adja.
Az energiaügynökség előrejelzése szerint 2050-re a megújuló energia terén messze az akku hasítja majd ki a legnagyobb piaci részesedést, megelőzve a nap-, a szél- vagy a hidrogénenergiát is, vagyis ez a piac hosszú távon biztosított. Az pedig különleges együttállás, hogy Debrecenben a német és az ázsiai csúcstechnológia találkozik, ez lesz versenyképes a Teslával és az amerikai, az elektromos járműgyártás kapcsán hozott protekcionista gazdasági intézkedésekkel.
„Abban vagyunk érdekeltek, hogy egy környezetileg és társadalmilag fenntartható értéklánc jöjjön létre. Mind az akkumulátorgyártó cégek, mind a magyar hatóságok alkalmasak és képesek arra, hogy betartsák és betartassák a vonatkozó szabályokat. A piaci szereplők rendelkezésére áll az ehhez szükséges technológiai, az állami szervek pedig az EU-s és a magyar jogot egyszerre érvényesítik” – emlékeztetett.
Elismerte, hogy mivel az akkugyártás vegyipari tevékenység, ezért vízigényes iparág. Ugyanakkor felhívta a figyelmet rá, hogy Magyarország tradicionálisan (Mol, Richter) vegyipari ország, és soha nem merült fel, hogy ne tudna valamilyen nagy vegyipari beruházást létrehozni. Hiányolta a vonatkozó összevetéseket is. Erre egy példát is hozott: miközben az SK komáromi üzemének vízfelhasználása nap 10 ezer köbméter víz, addig a szomszédos Duna vízhozama másodpercenként 23 ezer köbméter. Vagyis semmiféle szűk keresztmetszetet nem okoz, a komáromi gyár rendben működik. Ráadásul a nagy vízigény csak a cellagyártásra igaz, az akkutermelés más szegmensei lényegesen kevesebb vizet használnak. Jelezte, hogy a négy nagy gyártási helyszínből – Iváncsa, Komárom, Göd, Debrecen – három a Duna mellett található.
„Ezért állítom, hogy a helyzet első ránézésre semmi esetre sem tűnik borzasztónak, pláne nem olyannak, hogy riogatni kellene a lakosságot, hogy nem lesz ivóvize” – húzta alá.
A Világgazdaság teljes cikke itt olvasható:
https://www.vg.hu/vilaggazdasag-magyar-gazdasag/2023/02/debreceni-kinai-akkumulatorgyar-a-zoldektol-kapott-varatlan-tamogatast-a-beruhazas
Forrás: Világgazdaság
Fotó: Origo/AFP/STR
