A mindössze 17 éves fiatalok a kismarosi játszóteret nem nagyon használják, de szemet szúrt nekik, hogy igencsak megkopott a festék a mászókákon, hiányos a pad és az egész összképre ráférne egy felújítás. Öt fiatal gondolt egyet, a spórolt pénzüket, idejüket szánták a munkára és április 30-án felújították a játszóteret.
Járik Anna, az egyik résztvevő diák, Hovanecz Bence büszke édesanyja lapunknak elmesélte a srácok történetét.
Dora Regő, Guba Kornél, Hovanecz Bence, Micsinai Bence, Nagypál Dávid, a gödi Piarista Szakképző Iskola és Kollégium tanulói, ami kapcsolatban van a váci Piarista Kilátó Központtal, ahol kaptak egy feladatot: „Tegyük jobbá a világot” témával összefüggésben ötleteljenek.
Arra gondoltak, hogy szívesen felújítanának valamit és több lehetőség közül a kismarosi játszóteret választották. Segítő tanáraikkal – Czoch Andrással, Törkenczy Tiborral, és Glied Helgával megbeszélték, így elkezdődhetett a projekt megszervezése. A kismarosi polgármesteri hivatal jóváhagyása után a megvalósítás időpontjának április 30-át tűzték ki.
Járik Anna elmondta, hogy a fiúk elképzelése az volt, hogy egy nyilvános esemény keretein belül szívesen látnának minden érdekelt, segíteni szándékozó személyt. Nagyon sok pozitív visszajelzés érkezett – dicsérték őket, hogy „vannak még ilyen jó szándékú srácok a mai világban!” A segítő szándékot egy magánszemély is támogatta – a hivatal mellett Cserháti László is segítette az anyagok beszerzését, így az eszközök biztosítva lettek a munkához.
A fiatalok szombaton reggel 9-kor gyülekeztek, kiegészülve egy jó baráttal – Medgyes Ferenccel. Sajnos kicsit meglepődve tapasztalták, hogy ígéretek ellenére más segítő szándék nem érkezett. Ez kicsit elszomorította a társaságot, de lelkesedésüket nem törte meg – mesélte a büszke édesanya.
A terv az volt, hogy a legrosszabb állapotú játékokat lecsiszolják és lefestik. Így készült el egy libikóka, mászóka, két hinta és három pad. A munka jó hangulatban zajlott, így délután 3 órára a kitűzött cél megvalósult.
Az édesanya elmondta, hogy mivel ez egy feladat része is volt egyben, a dokumentálás is nagyon fontos volt. Egy kisfilm keretein belül kell bemutatniuk, hogy sikerült a projekt a tervezéstől egészen a végeredmény megvalósulásáig. Ez a kisfilm egy pályázaton szerepel majd, ahol az országban élő-, és hasonlóan gondolkodó fiatal diákok közül választhatnak egy győztes csapatot, akinek jutalma akár egy római utazás is lehet.
Járik Anna hozzátette: a fiúkat viszont nem csak ez motiválta, hiszen így együtt már takarították a váci Duna-partot is és pályázattól függetlenül több megvalósítandó „jócselekedet” van még a tarsolyukban, olyan, mint turistautak megtisztítása, vagy szemétszedés frekventált helyeken.
A srácok köszönik mindazok támogatását, aki hozzájárultak ennek a projektnek az elkészítéséhez, ígérik, hogy méltón viszik tovább ezt a gondolatot.
Járik Anna hozzátette: én szülőként nagyon büszke vagyok a fiúkra, hogy ilyen ötlettel álltak elő és támogatom őket bármi jót, szépet és maradandót alkotnak. Kicsit sajnálom, hogy szóban rengeteg támogatást és köszönet kaptak. Viszont úgy gondolom, hogy felnőttként oda is kell állnunk ezek a kezdeményezések mellé. Ha ezt látják, hogy ez a tenni akarás bennünk is megvan, több mindent el lehet érni és meg lehet valósítani!
