A Határtalanul Program bizonyítja: a kultúra képes összekötni a közösségeket a Kárpát-medencében

A Kulturális és Innovációs Minisztérium támogatásával, a Rákóczi Szövetséggel közreműködve a kultúraközvetítő Határtalanul Program legutóbb Temerinben is tovább erősítette küldetését: a magyar kultúra eljuttatását a Kárpát-medence minden magyarok lakta térségébe.

A rendezvényen a Rákóczi Szövetség elnöke, Csáky Csongor, a szerbiai Magyar Nemzeti Tanács elnöke, Fremond Árpád, valamint a Déryné Program igazgatója, a Váci Dunakanyar Színház első, alapító-igazgatója, Kis Domonkos Márk köszöntötte a résztvevőket.

A Határtalan Program az első évében – 2025. május 20. és 2026. április 30. között – 15 vajdasági és összesen 100 határon túli települést ér el. A program keretében eddig 78 témanap és 624 előadás valósult meg, amelyek 46 033 nézőt értek el. Vajdaságban mindez 90 előadást és összesen 7014 nézőt jelent a Temerinben megvalósuló eseménnyel együtt. A temerini állomást követően a programsorozat Nagybecskereken és Tordán folytatódik, a következő hetekben pedig Újvidékre és Magyarcsernyére érkezik.
A program immáron több mint 600 előadással és 46 000 néző elérésével erősítette a magyar identitást a határon túli magyar közösségek között.

„Temerinben ismét láthattuk, hogy a kultúra valóban határtalan. A gyerekek, diákok és a felnőttek egyaránt figyelemmel követték az előadásokat, és látható volt az öröm és kíváncsiság mindenki arcán. Ilyenkor tapasztaljuk meg igazán, hogy a színház és az élő találkozás hidakat teremt a Kárpát-medence közösségei között, és a Felvidéktől Kárpátalján, Erdélyen és Partiumon át a Vajdaságig összekapcsolja a településeket” – emelte ki Kis Domonkos Márk, a Déryné Program igazgatója.

Ugyanakkor a Déryné Program idehaza is egyre fontosabb közvetítő a kulturális életben

Vácrátóton nem pusztán színházat, kulturális élményeket jelentenek a Déryné Programban érkező előadások, hanem szemléletváltást is hoztak a vendégszereplések. Az együttműködés bebizonyította, hogy a kisebb településeknek sem kell lemondaniuk a magas minőségű produkciókról. A helyben elérhető előadások közösséget formálnak, élő kapcsolatot teremtenek alkotók és nézők között, valamint tartós értéket adnak a település mindennapjaihoz.

– A kezdeményezés révén a színház valóban elérhetővé vált a vidéki térségekben, így Vácrátóton is. Olyan szakmailag magas művészeti értéket képviselő darabok kerültek a közönség elé, amelyek korábban kizárólag nagyobb városokban voltak láthatók. Külön büszkeség, hogy Vidnyánszky Attila és Kis Domonkos Márk a Vácrátóti Nemzeti Botanikus Kertet választotta a Déryné ifjasszony című tévéjáték külső forgatási helyszínének – nyilatkozta Spiegelhalter László, Vácrátót polgármestere.
– A Déryné Program előtt milyen lehetőségeik voltak kulturális események szervezésére?
– Korábban kizárólag szerényebb keretek között tudtunk gondolkodni, nem volt reális esély professzionális társulatok meghívására. A Déryné Program ezt a korlátot oldotta fel, új távlatokat nyitott a helyi kulturális kínálatban.
– Hogyan fogadta a helyi közösség a programot és a produkciókat?
– A program fogadtatása összességében rendkívül pozitív. Különösen emlékezetes maradt a János vitéz szabadtéri bemutatója a botanikus kertben, amely igazi közös élménnyé vált a családok számára.
– Miért tartja fontosnak, hogy a kisebb településeken élők is ugyanúgy hozzáférjenek a minőségi kulturális élményekhez, mint a nagyvárosok lakói?
– A vidéki életminőség nemcsak az infrastruktúrán múlik, hanem azon is, hogy milyen szellemi és közösségi élmények érhetők el helyben. Vácrátóton ez a lehetőség korábban hiányzott, a Déryné Program azonban ezen a téren valódi előrelépést hozott.

Március 2-án a Gödöllői Királyi Kastély színháztermében tartották a „Ne bánts világ – Láss. Hallj. Érts.” prevenciós programsorozat „Felező” elnevezésű szakmai eseményét. A programban résztvevő szakemberek, döntéshozók és intézményvezetők részvételével zajlott kerekasztalbeszélgetésen elhangzott: a diákok nyitottak az interaktív, élményszerű prevenciós foglalkozásokra, valamint, hogy a stresszkezelés és a digitális függőség megelőzésében kézzelfogható eredmények születtek. A fiatalok mentális egészségének támogatására a szakemberek egyhangúan támogatják a program országos kiterjesztését.
A Ne bánts világ program prevenciós témanapokon keresztül kívánt választ adni az iskolai bántalmazás, a zaklatás, a cyberbullying és a különböző függőségek egyre súlyosabb problémáira. A Kulturális és Innovációs Minisztérium felkérésére a programot a Déryné Program valósította meg; a kezdeményezés keretében eddig 19 iskolában tartottak témanapot.
Kis Domonkos Márk, a Déryné Program igazgatója arról beszélt, hogy a kezdeményezés a KultUp program tapasztalataira épül, amelynek lényege, hogy a színház és az előadó-művészet közvetlenül a diákok saját közegében jelenjen meg. Felidézte: a modell három évvel ezelőtt indult el a középiskolások megszólításával, majd a pozitív visszajelzések nyomán bővítették a prevenciós fókuszt. Hangsúlyozta, hogy a program egyik legnagyobb kihívása az volt, hogy az iskolai közegben valódi figyelmet és nyitottságot teremtsenek. A visszajelzések ugyanakkor azt mutatják, hogy a diákok részéről erős az igény az ilyen típusú, interaktív megszólításra, ezért a kezdeményezés folytatása indokolt.
Az érkezett fejlesztési javaslatokat a szervezők beépítik a programsorozat folytatásába, különös hangsúlyt helyezve a még korosztályspecifikusabb, valamint az adott intézmények problématérképére érzékenyen reagáló foglalkozások kialakítására.
A szakmai egyeztetés megerősítette: a „Ne bánts világ” program iránt jelentős intézményi igény mutatkozik, a résztvevők pedig egyetértettek abban, hogy a kezdeményezés országos kiterjesztése indokolt és szükséges a fiatalok mentális jóllétének támogatása érdekében.

Forrás: Déryné Program

Hozzászólás
Előző cikkNagyheti és húsvéti püspöki szertartások rendje Vácott
Következő cikkKözösségi passióelőadás Rádon