Az elmúlt években látványos és a mindennapokat alapvetően érintő fejlesztések valósultak meg Acsa településen. Az egészségügytől a gyermekellátáson át az intézményi korszerűsítésig számos területen történt előrelépés. A beruházásokról, a finanszírozási háttérről és a következő évek céljairól Zemen M. Szilvia polgármesterrel beszélgettünk.
Melyek voltak az elmúlt időszak legfontosabb fejlesztései Acsán?
Az elmúlt időszakban számos halaszthatatlan és kardinális beruházást sikerült megvalósítanunk Acsa településen, amelyek alapvetően határozzák meg az itt élők mindennapi életét és annak minőségét.
Az egyik, ha nem a legfontosabb fejlesztésünk az orvosi rendelő teljes körű felújítása volt, amely TOP pályázati forrásból valósult meg. A beruházás már hosszú ideje esedékes volt, ugyanis az épület külső, belső állapota indokolttá tette a felújítást. A rendelő mára korszerű, energiatakarékos és méltó környezetet biztosít mind a betegek, mind az egészségügyi dolgozók számára. Fontos megemlíteni, hogy a fejlesztéssel párhuzamosan az orvosi szolgálati lakások is megújultak, ami remélhetőleg hosszú távon járul hozzá ahhoz, hogy településünkön folyamatosan stabil legyen a háziorvosi ellátás.
Kiemelten fontos mérföldkő volt a mini bölcsőde megépítése is, amellyel egy teljesen új intézmény jött létre. Erre nem csupán egy infrastrukturális beruházásként tekintettünk, hiszen már a kezdetek kezdetén felismertük, hogy annak településünk életében komoly társadalmi jelentősége van. Segíti az itt élő édesanyák munkaerőpiacra történő visszatérését, esélyegyenlőséget teremt, és még közvetetten ugyan, de munkahelyteremtő hatással is bírt, két új munkahelyet teremtettünk. Azt véleményem szerint nem lehet elvitatni, hogy egy ilyen új intézmény a település életében stratégiai jelentőségű fejlesztés.
Az óvodánk fejlesztése szintén kiemelkedő és átfogó volt: kívül-belül megújult az épület, megtörtént a tető cseréje – amely már túlzás nélkül baleset és életveszélyes állapotban volt –, kialakítottunk benne egy tornaszobát, megújult az udvar új játékeszközökkel, valamint a kerítés is a Magyar Falu pályázatoknak köszönhetően. Emellett energetikai korszerűsítés is történt, ami az intézménynek hosszútávon fenntarthatóbb működést biztosít.
A Közös Önkormányzati Hivatal épülete esetében régóta várt külső homlokzati hőszigetelés, napelem telepítés valósult meg, amely nemcsak esztétikai, hanem gazdaságossági szempontból is jelentős előrelépés.
Mindezek mellett számunkra legalább olyan siker a Szőlő út felújítása és a Kossuth út járdaszakaszának a felújítása is, ami közlekedésbiztonsági és komfortszempontból is fontos.
A településüzemeltetés hatékonyságának javítása érdekében pedig új kommunális eszközöket szereztünk be, amelyek a közterületek karbantartását teszik gördülékenyebbé.
Összességében elmondhatom, hogy az elmúlt 2–3 év fejlesztései számottevő előrelépést hoztak Acsa számára.
Ha mégis ki kellene emelni egyet, melyik beruházás volt a legfontosabb?
Erre a kérdésre nehéz egyetlen fejlesztést kiemelni, mivel mindegyik más-más társadalmi csoportot érint, és mindegyik más okból volt fontos.
Összességében azt tudom mondani, hogy Acsán nem egyetlen „legfontosabb” beruházás volt, hanem olyan átfogó fejlesztés valósult meg, amely az egészségügyet, a gyermekellátást, az intézményi infrastruktúrát és a közlekedést egyaránt érintette. Ezek együtt adnak valódi fejlődést a településnek mivel, ami közös bennük az az, hogy mindegyik a biztonságot és a jövőt szolgálja.
Milyen forrásokból tudták finanszírozni ezeket a fejlesztéseket?
Településünk költségvetése nem teszi lehetővé önmagában a nagyobb volumenű fejlesztéseket, beruházásokat, ezért a fejlesztések pályázati forrásból valósultak meg.
Több projekt esetében a TOP Plusz program, a Magyar Falu Program biztosította a szükséges támogatást, emellett egyéb hazai pályázati konstrukciókat is sikerült kihasználnunk.
A TOP Plusz forrás nagyobb mértékű, míg a Magyar Falu Program a kisebb léptékű, de a mindennapokat közvetlenül érintő beruházásoknál jelentett segítséget.
Természetesen minden pályázat esetében szükség volt önkormányzati önerő biztosítására is, melyet fegyelmezett, jól átgondolt gazdálkodással tudtunk előteremteni. Szem előtt tartva minden esetben, hogy a fejlesztések nem veszélyeztethetik a település működésének stabilitását.
Van-e lehetőségük önerőből is fejleszteni?
Reálisan tekintve a lehetőségeinkre azt tudom válaszolni egy olyan kistelepülés, mint ACSA, korlátozott saját bevételekkel rendelkezik, hiszen nincsenek településünkön nagy gazdasági társaságok.
Ennek okán nagy volumenű beruházásokat – például intézmény felújítást vagy új létesítését – önerőből nem tudnánk megvalósítani. Ezekhez elengedhetetlenek a pályázati források, legyen szó TOP Plusz vagy Magyar Falu Program vagy bármely más forrás támogatásáról.
Ugyanakkor ez azért nem jelenti azt, hogy önerőből ne tudnánk fejleszteni. A költségvetésünk terhére rendszeresen végzünk kisebb beruházásokat: karbantartási munkákat, eszközbeszerzéseket, állagmegóvást, kisebb infrastrukturális beavatkozásokat. Ezek sokszor kevésbé látványosak, mégis alapvetőek a település zavartalan működésének szempontjából.
Azt is fontosnak tartom megemlíteni, hogy a településen lévő civil szervezetek is önmagukhoz mérten aktívan veszik ki a részüket a rendelkezésre álló pályázati források kiaknázásában. Az acsai polgárőrség már több esetben kapott támogatást a települési kamerarendszer kiépítésére, így biztosítva a település biztonságot. De más szervezetek, civil pályázatok révén a kulturális és közösségi élet erősödik, áldozatos munkájukkal bővülnek a programlehetőségek, és olyan kezdeményezések valósulhatnak meg, amelyek tovább növelik Acsa megtartó erejét.
Milyen kihívásokkal kellett szembenéznie az önkormányzatnak az elmúlt években?
Az elmúlt évek gazdasági viszonyait, változásait figyelembe véve, mint minden más önkormányzat számára, így Acsa számára is komoly kihívásokat hozott. A működtetési költségek az elmúlt pár évben történő jelentős emelkedése különösen érzékenyen érintette az intézményfenntartásunkat. Egy település esetében az óvoda, a bölcsőde, az orvosi rendelő és a hivatal működtetése folyamatos, kiszámítható finanszírozást igényel. Amikor azt tapasztaljuk, hogy ezek költségei például különféle kivitelezési munkák, beszerzések költségei rövid idő alatt megemelkednek, az komoly tervezési fegyelmet követel tőlünk.
Emellett legalább olyan nagy, ha sok esetben nem nagyobb a település üzemeltetésünket érintő munkaerőhiány, értem itt a napi munkavégzéshez szükséges szakemberek hiányát. Önkormányzatunknak erre az előbb említett okok miatt kevés mozgástere marad, amit próbálunk közmunkaprogrammal, esetlegesen társadalmi munkával kiegészíteni. Sajnos ez esetünkben szintén összetett problémát jelent, hiszen egyfelől elöregedő településről beszélünk, ahol kevés a fiatal, agilis munkaerő. Másfelől a közeli városok, a főváros adta munkaerőpiac elszippantja a munkaerőt, településünkön a munkanélküliség elenyésző. Aki dolgozni akar, az számos munkahely között válogathat. Az önkéntes munkavégzés pedig már a közösségi élet háttérbe vonulása miatt, a különféle közösségi platformok betörésével, a közösségért való tenni akarás hiánya miatt egyre inkább háttérbe szorul.
Milyen célokat fogalmaztak meg a következő időszakra?
A következő évben a képviselő testülettel közösen szeretnénk folytatni azt az elképzelt fejlesztési irányt, ami Acsát felzárkóztatja a környező településekhez, hogy településünk is egy lehetőség legyen az agglomeráció közelébe költözni szándékozó fiatal családok számára. Az utak és járdák állapota kiemelt kérdés, az egyértelmű. Reálisak kell, hogy legyünk, ugyanis ezen a területen, jelentős elmaradásaink vannak a környező településekhez képest. Gyakorlatilag valamennyi utcánk fejlesztésre, javításra szorul. Ezért a következő időszak egyik legfontosabb célja útjaink felújítása, új járdák építése, a már meglévők korszerűsítése. Külön figyelmet kell fordítanunk a közlekedés biztonságosabbá tételére, hiszen a közlekedésbiztonság soha nem egy halasztható, ráérős kérdés.
A tudatos településkép formálása szintén kiemelt célunk, nem csak turisztikai célokat tekintve (hiszen jelenleg két kastélyunk van, az egyik ezek közül még nem látogatható), hanem mint már említettem, hogy Acsa rendezett, vonzó, élhető faluként jelenjen meg – nemcsak az itt élők, hanem a betelepülni vágyók számára is. Ebben szerepet játszik a közterületek esztétikus kialakítása, a közpark és közösségi terek fejlesztése, valamint a faluközpont további rendezése. Szeretnénk olyan találkozási pontokat kialakítani, amelyek erősítik az összetartozást, lehetőséget teremtenek kisebb, nagyobb eseményekre.
Természetesen ezen közben nem veszíthetjük szem elől azt, hogy Acsa megőrizze falusias jellegét, nyugodt, családbarát karakterét, miközben fejlődő, perspektívát, lehetőséget kínáló település marad.
Önmagamba tekintve, azt hiszem, polgármesterként azt tartom leginkább szem előtt, hogy településünk fejlődése kiegyensúlyozott, fenntartható és a lakosságunk valós igényeire épülő legyen – mert egy település ereje végső soron az itt élő közösség erejében, összetartozásában rejlik.
