Évek óta hagyomány, hogy egy-egy új esztendő kezdetén a január elején született Bogányi Gergely zongoraművész, zeneszerző, hangszertervező, zeneiskola igazgató (Szob) koncertprogramjával indítja az új évet Budapest valamelyik kiemelkedő hangversenyhelyszíne.
Január 4-én este a Zeneakadémián folytatódik ez a különlegesen személyes hagyomány, a főszereplő így ír várakozásáról saját közösségi média oldalán:
„Egy különlegességgel várom Önöket a Bogányi Gergely Születésnapi Gálakoncert a Pannon Filharmonikusokkal eseményen, ahol nem csak házigazda és előadó leszek, de zeneszerzői oldalamról is megismerhetnek. A 2024-es szülinapomhoz hasonlóan itt is egy ajándékkal készülök meglepni Önöket: »Szent Filoména Legendája« című, szimfonikus nagyzenekarra írt művemnek itt lesz az ősbemutatója! És ami miatt szintén az év koncertje lesz számomra ez az esemény: szeretett családom zenész tagjai: Tibor, Bence, Bernadett és Clara mind ott lesznek velem a színpadon!”
Római Filoména vagy egyházi nevén Szent Filoména (291. január 10. – Róma, 304. augusztus 10.) vértanú, a 3. század végén élt, Korfu szigetén született görög királylány. Nevének jelentése: szeretett.
XVI. Gergely pápa nyilvánította szentté 1837. január 30-án kelt Dum in sacrorum kezdetű dekrétumával, két elismert csoda után. X. Piusz pápa a Pias fidelium societates kezdetű, 1912. május 21-én kelt levelével (az akkor párizsi székhelyű) Szent Filoména Főtestvérületet (archiconfraternitas) egyetemes (az egész egyházra kiterjedő) főtestvérületté emelte. Ennek részeként a világ számos egyházmegyéjében vannak Szent Filoména közösségek, köztük Magyarországon is. A nemzeti központok vezetőit a főtestvérület lelki igazgatója (director spiritualis) bízza meg, aki egyúttal a kegyhely templomigazgatója (rector ecclesiae).
Filoména tizenhárom évesen halt vértanúhalált Rómában; holttestét a Priscilla katakombában temették el. Nyugvóhelye a katakomba központjában, a görög kápolna és az ún. nagy lucernárium közvetlen közelében volt, felül. A maradványok kiemelése 1802. május 25-én történt, egyházi részről Philippo Ludovici (elh. 1837) áldozópap volt jelen. Nevét terrakotta táblára vésték fel, kínzóeszközei jelképeivel együtt, mely tábla három darabra volt törve.
Filoména nevéhez legendája szerint rengeteg csoda fűződik.
A két legnagyobb csoda:
A halálos beteg, kb. 20 éves, itáliai Giovanna Cescutti (Pascutti) gyógyulása, akinek betegágyánál a helyi pap és a családtagok a szenthez fohászkodtak, és ezen imameghallgatás révén gyógyult meg a kegyhelytől 730 km-re Velencében, 1835 júliusában; valamint
a szintén halálos beteg, 37 éves, franciaországi Pauline Marie Jaricot (1799–1862) gyógyulása a kegyhelyen, 1835 augusztusában.
További néhány csoda: Egy édesanya hozta a templomba nyomorék gyermekét szentmisére, és a konszekrálás szavainál a születése óta béna gyermek mozogni kezdett; és a szentmise végeztével saját lábain jött ki a templomból. Egy vak kislány szemét a gyermek édesanyja a nagyereklye előtt égő mécses olajával kente meg, amire a gyermek látni kezdett.[
Szent Filoména kínzása egy legendás vértanúság története, mely szerint a római császár parancsára különféle kínzásoknak vetették alá, többek között megkorbácsolták, nyilakkal lőtték, és leláncolták, de isteni csodák (angyalok érkezése, megmentés) mentették meg, mígnem csak végül lefejezték, ezzel elnyerve a mártíromság koronáját.
Bár történelmi adatai nem teljesek, az egyházban a tisztasága és állhatatossága, valamint a csodás közbenjárása miatt tisztelik.
