A jövő héten esedékes munkaterv szerinti képviselő-testületi ülésen napirendre kerülhet a börtön kisváci végénél húzódó Kórház utca Göncz Árpádról történő elnevezése is, ami ellen a helyben ellenzékben lévő Fidesz-KDNP frakció határozottan tiltakozik, egy hét eleji helyszíni sajtótájékoztatón Ványai László képviselő több érvet felsorakoztatott, amelyek az átkeresztelés ellen szólhatnak.
A politikus elöljáróban úgy fogalmazott, hogy több szempontból legalábbis aggályos a Demokratikus Koalícióhoz kötődő két képviselő javaslata az utca-névadás kapcsán.
– Nem jellemző, hogy közéleti szereplőről utcát nevezzenek el, éppen azért, mert a közvélemény számára ez megosztó lehet – hangsúlyozta Ványai László.
Elmondta: az illetékes albizottságnak a témával foglalkozó ülésén vita bontakozott ki az elképzelésről, többen is aggályosnak nevezték azt, ugyanakkor ennek ellenére a grémium többsége támogatta, hogy a képviselő-testület elé kerüljön a kérdés, ahogyan a Gazdasági- és Városfejlesztési Bizottság többsége is.
– Göncz Árpád 1990-ben lett köztársasági elnök, a Szabad Demokraták Szövetsége politikusa volt. Államfőként nem tudta megtestesíteni az ország, a nemzet egységét, pártpolitikus maradt, elfogult volt a saját szellemi holdudvarának javára, nagyon beszédes például az, hogy amíg az Antall-kormány idején közel harminc törvényjavaslatot normakontrollra küldött, addig a szocialista-szabaddemokrata Horn-kormány idején egyet sem. A jóságos „Árpi bácsi” kép egy legenda, egy mítosz, ő pártpolitikus maradt, beszédeiben is, elnökként is és később is a félelemkeltés eszközeivel élt, több alkalommal is a nyilatkozataiból arra lehetett következtetni, hogy mintha a rendszerváltással nem értene egyet, illetve a folyamat legitimitását különböző nyilatkozataival igyekezett aláásni – folytatta Ványai László.
Szavai szerint árulkodó tény, körülmény az is, hogy többször volt börtönben különböző eljárások alatt, ugyanakkor meglepő fordulatot vett az ügye, mert többször viszonylag rövid idő alatt elengedték, míg mások nem érhették meg ugyanezt, ő viszont börtönévei alatt még angolul is tanulhatott és szépirodalmi műfordításokat készíthetett, ami ritka privilégium volt.
– Nem kerülhető meg az a tény sem, hogy egyes rabtársai elmondása szerint besúgó, beépített áruló volt, több esetben is azt állítják vele kapcsolatban, hogy a későbbi elítélés olyan beszámolókon alapult, amelyeket az elítélt a cellatársának, Göncz Árpádnak árult el, bizalmasan – emlékeztetett a kormánypárti képviselő.
Ahogyan arra is emlékeztetett, hogy korábban a KDNP javaslatára Regőczi István atyáról, a hadiárvák gyámolítójáról szerették volna elnevezni az utcát, aki börtönévei után közösségépítő munkát végzett, és akit a város lakói jól ismertek és tiszteltek, ám ezt a javaslatot a baloldali többségű testület akkor elutasította, arra hivatkozva, hogy közéleti szereplőről ne nevezzenek el utcát, most pedig lám, egy politikusról, Göncz Árpádról terjesztettek elő új javaslatot.
Ványai László kijelentette, hogy a Fidesz–KDNP frakció célja nem más, mint elkerülni a társadalmi megosztottságot, elérni azt, hogy ne nevezzenek el közterületet vitatott személyiségről.
– Nem szeretnénk, hogy vita és feszültség keletkezzen egy közterület elnevezése miatt, azt kérjük tehát, hogy a javaslat kerüljön le a napirendről – mondta a képviselő, leszögezve, hogy egyelőre a nyilvánosság tájékoztatásával, a tények mentén való érveléssel foglalkoznak, várva a testület döntését.
Zárszóként felhívta a figyelmet arra, hogy a testületi ülést megelőzően, november 17-én este közmeghallgatás lesz a városházán, ez a fórum is jó alkalom lehet a kérdés érintésére.
