A Szent István Intézet és a váci Egyházmegyei Katolikus Iskolák Főhatósága társszervezésében megvalósult „Helló Teló!” – Digitális Böjt kihívás menetét, tapasztalatait és kutatási eredményeit foglalja össze egy új, pedagógusoknak, szülőknek is hasznos útmutatást kínáló kiadvány.
Az új kiadványt Hal Melinda klinikai szakpszichológus, Dr. Máthé Zsuzsa, a Szent István Intézet igazgatója és Dr. Puskás Balázs gyermekvédelmi szakember, a váci EKIF főigazgatója mutatták be, a sajtóeseményen a szakemberek azt is elárulták, hogy milyen terveik vannak a jövőre nézve.
A „Helló Teló!” Digitális Böjt kihívás március 5-e és április 7-e között zajlott le nagy sikerrel. A különösen veszélyeztetett korban lévő, 12-14 éves korosztályból nagyjából 200 fiatal csatlakozott a programhoz a kontroll csoportokkal együtt. A digitális detoxikációban 6 osztály közössége vett részt azzal az elhatározással, hogy nagyböjt idején jelentősen korlátozzák digitális eszközhasználatukat. A mérések és a böjti időszak eredményeit a „Letettem. Éltem. Mesélem” című kiadványban összegezték a kezdeményezők, akik azt remélik, hogy a felmérés-kutatás hasznos „fegyver” lehet azok számára, akik tenni szeretnének szakemberként vagy szülőként gyermekeik jövőjéért.
„Óriási kihívás volt, hogy mérést is tettünk a program mellé. Tehát nem csak egy fontos és hasznos figyelemfelhívó eseményről volt szó, hanem egy tudományos anyagról is. Ugyanis bemeneti és kimeneti pszichológiai mérést csináltunk a 33 napos böjt előtt és után, amely kognitív teszteket foglalt magába. Továbbá a vizsgálati csoport mellé kontroll csoport is társult. Arra kerestük a választ, hogy mi változik egy ilyen hosszú időszak alatt. Eléggé egyértelműek az eredmények. Több mint 10 százalék javulást mértünk a figyelemben, a figyelmi funkciókban, téri-, vizuális készségekben vagy akár a finommotorika területén. Az érzelmi szinten is lényeges javulást láttunk a szorongás csökkenésében. Az internetfüggőséget is rengetegen belátták, amire pedig nem gondoltam, hogy ebben a korosztályban sokan ilyen tudatosak, példamutatóak tudnak lenni, akár még a felnőttek számára is. Nekem ez volt eddigi pályafutásom során a legjobb mérés, amiben részt vettem. A szülők támogatása is megható volt, mert rájöttek, hogy mennyivel jobb kapcsolódni a gyermekükhöz, ha ő nem egy digitális ködben van. Sok pozitív visszajelzést kaptunk tőlük is” – fogalmazott összegzésében Hal Melinda klinikai szakpszichológus, a kezdeményezéshez kapcsolódó kutatás vezetője.
Fontos kiemelni azt is, hogy mindenki a fiatalok közül nagyon együttműködő volt és azok is küldték anonim módon a képernyőidejüket, akik esetleg feladták a küzdelmet vagy nagyon magas szintről indultak.
„A Szent István Intézettel a kezdetektől foglalkozunk olyan 21. századi, a gyermeknevelést érintő kihívásokkal, amelyekre igyekszünk korszerű válaszokat találni. A digitális függés és ártalomcsökkentés az egyik legégetőbb, mindannyiunkat érintő téma, és e területen nagyon komoly lemaradásban is vagyunk globális szinten. Azt tapasztaljuk, hogy időnk nagy része online telik, a családtagok sokszor nem együtt, hanem egymás mellett léteznek, elfut mellettünk az életünk. Ennek az emberi kapcsolatokra és a személyiségfejlődésre gyakorolt hatása egészen megdöbbentő. Nem lehet elégszer hangsúlyozni a mi felelősségünket szülőként és nagyszülőként, hogy értelmes mederbe tereljük az új technológiákat a gyermekek életében. Ha ezt nem tesszük meg, akkor a következő generáció olyan mértékben sérült és sebzett lesz, hogy nem tudom, van-e visszaút számukra és hogy milyen társadalomkép vár majd a jövő nemzedékekre. Ezért fogant meg bennünk a digitális böjt gondolata. Nagyon eredményes volt a szervezőtársakkal, a szakemberekkel, a diákokkal, tanáraikkal és a szülőkkel is az együttműködés. Biztató volt látni, hogy nem lehetetlen egy ilyen önkorlátozás, és fontos tapasztalat az is, hogy ehhez a közösség ereje szükséges. Az, hogy osztályszinten csatlakoztak a fiatalok, hatalmas segítséget jelentett. Szeretnénk a jövőben is hasonló figyelemfelkeltő kezdeményezéseket indítani. A „száraz november” mintájára egy „Analóg november” kihívást tervezünk megvalósítani az összes magyar iskola felsőtagozatosainak meghirdetve, amely egy offline időgyűjtő akció lenne, motiváló nyereményekkel” – tekintett már előre Dr. Máthé Zsuzsa, a Szent István Intézet igazgatója.
A váci EKIF pedig a megszerzett tapasztalatok után iskoláiban is kiterjesztené még inkább a digitális böjtöt.
„A mérleg egyik oldalán a közel 1 éves munka van. Míg a másikon az a várakozás volt, hogy nekünk volt egy elképzelésünk, hogy ez a dolog működni fog. Azonban nem tudtuk, hogy ez vajon sikerült-e, egészen addig, amíg Melinda nem fejezte be ennek az egésznek a kiértékelését. Az eredmények ismeretében kijelenthetjük, hogy van értelme annak, hogy letegyék a gyerekek az okoseszközeiket, hogy tv-nézés vagy videójátékozás helyett offline programokkal töltsék az idejüket. Ennek már egy ilyen pár hetes távon is mérhető és kimutatható hatása van. Hisszük, hogy ha valaki a most bemutatott kiadványt elolvassa vagy akár csak átpörgeti, akkor meg tud erősödni abban, hogy érdemes azon dolgozni, hogy ne csupán az iskolában rakassuk le a gyerekkel a telefont, hanem otthon is. A célunk az, hogy az EKIF minél több iskolájában szerződéseket kössünk a szülőkkel arról, hogy otthon is korlátozzák a személyes képernyőidőt” – utalt a közeljövőre Dr. Puskás Balázs, a váci Egyházmegyei Katolikus Iskolák Főhatóságának főigazgatója.
