Fennállása 170 éves jubileumához érkezett az idén a Váci Fegyház és Börtön, az ország egyik legrégebbi, ma is működő büntetés-végrehajtási intézete 1855 végén nyitotta meg kapuit, miután a korábban katonai és egyházi célokra használt épületet átalakították országos fegyintézetté.
A jövő hét végén esedékes Váci Világi Vigalomhoz kapcsolódóan július 19-én szombaton nyílt napot rendez a nagy múltú intézmény.
Az érdeklődők megtekinthetik a történelmi körletrészt, az intézet neogótikus kápolnáját, kipróbálhatják a kényszerítő eszközöket és a rabszállító autót is.
A házigazdák várják mindazokat, akik munkát keresnek vagy csak szeretnék megismerni a járási székhely egyik meghatározó épületét.
A program időpontja: július 19-én 8:00 és 13:00 között, belépés az intézet Barabás utcai bejáratánál!
Kizárólag érvényes személyi igazolvány felmutatásával hajtható végre a beléptetés!
A fegyház és börtön előtörténete
1762-ben Mária Terézia királynő, császárné rendelkezett arról, hogy a tiszteletére épített diadalkapu melletti épületben „nemesi ifjak nevelőintézete” létesüljön. A bécsi Theresianum mintájára létrehozott intézmény az 1777–1778. évben kezdte meg működését.
Mária Terézia fiának, II. József császárnak rendeletére 1784. szeptember 20-án a váci Theresianumot bezárták.
1808-ban az országgyűlés itt alapította meg a Ludovika Katonai Akadémiát, de azt végül 1825-ben Pesten nyitották meg.
Ezután hosszabb ideig nem volt igazi gazdája az épületegyüttesnek, állaga leromlott.
A ma is létező büntetőintézet jogelődjének létrehozásáról az 1848–49-es forradalom és szabadságharc bukása után, az új osztrák birodalmi büntető törvénykönyv életbe lépésével, 1854-ben döntött az Osztrák Igazságügyi Minisztérium, a hatósági fogház létrehozásáról szóló rendeletében.
Alapító okirata szerint 1855-ben létesült, az első fegyencet az év novemberében zárták be. A Csemegi-kódex életbe lépésével az intézetet kerületi börtönné, majd 1884-ben ismét fegyházzá alakították át. 1893-ban felépült a magánzárka-épület. A sokáig Magyarország legmodernebb gyógyintézetének számító rabkórház 1931-ben készült el.
Az 1956-os forradalom után a politikai okból elítéltek egyik legnagyobb fogva tartó intézete volt a váci fegyház és börtön, a fogvatartottak megmozdulásai közül az 1960-as és az 1963-as börtönsztrájk volt a legjelentősebb.
A Büntető törvénykönyv 1978-as hatálybalépését követően az intézetet a szigorított őrizetesek elhelyezésére jelölték ki.
Az objektum Duna-parti, lezárt területét 1996-ban átadták az önkormányzatnak.
1996-ig itt működött a Büntetés-végrehajtási Tiszthelyettesképző Iskola.
A fogvatartottakat 1880-ig vállalkozók foglalkoztatták, akik a rabokat az élelmezésért cserébe külső munkákban vették igénybe, a korabeli tapasztalat szerint jó haszon mellett.
Az ipari jellegű munkáltatás 1920 után indult meg, amikor gazdasági gépeket és eszközöket előállító, bútorasztalos, vegyészeti és gombgyártó üzem, valamint képkeretező részleg működött.
1951-ben a „Földmunkálatokat Végző Egyesülés”, majd 1952-től a KÖMI (Közérdekű Munkák Igazgatósága) 101. számú vállalat keretében zajlott az üzemszerű munkavégzés.
Az elítéltek foglalkoztatását jelenleg az intézet mellett működő Duna-Mix Kereskedelmi és Szolgáltató Kft. szolgálja.
