Június 28-án új fejezet kezdődött a település kulturális életében: ünnepélyesen megnyitotta kapuit a Sződi Hagyományközpont, egyedülálló Interaktív Családi- és Élménypark, amely 230 millió forintos pályázati támogatással valósult meg. A központ egyszerre kínál múltidéző élményeket, izgalmas közösségi programokat és élményszerű tanulási lehetőségeket minden korosztály számára.
A létesítmény központi eleme a Falumúzeum, amely az 1930–50-es évek falusi életét idézi meg. A látogatók bepillanthatnak egy korabeli tisztaszobába és konyhába, valamint a helyi paraszti viseleteket bemutató „babaszobába” is.
A kiállítás külön érdekessége a sződi hagyományőrzés egyik meghatározó alakja, Petrás Ferencné munkásságának bemutatása, valamint a település történetét megidéző archív fotók vetítése. A közösségi tér nemcsak a hagyományok bemutatásának helyszíne, hanem élő kulturális találkozóhely is.
Rendszeres kézműves foglalkozások és múzeumpedagógiai programok várják az óvodásokat, iskolásokat és a családokat. Az élményközpont célja, hogy a régi idők értékeit a mai kor eszközeivel tegye átélhetővé. A kalandvágyókat népi tematikájú szabadulószoba és egy kültéri kalandtúra is várja, ahol egy mobilalkalmazás segítségével játékos formában fedezhetik fel Sződ nevezetességeit.
A pihenésre vágyók sem maradnak élmények nélkül: a Hagyományközpont területén vendéglátó egység is helyet kapott, ahol például búbos kemencében sült ételek mellett lehet megpihenni.
Rétvári Bence, a térség országgyűlési képviselője a megnyitón úgy fogalmazott:
„A hagyomány összeköt, támaszt ad, erősíti az identitást. Egy modern kiállítás a múltról. Itt a nagyszülők naphosszat tudnak mesélni az unokáiknak az ő gyermekkorukról.”
Az elmúlt évek helyi fejlesztései közül megemlítette a faluház, az óvodai konyha és tornaterem felújítását, a mini bölcsőde létrejöttét, utak, járdák megújulását, valamint orvosi eszközök beszerzését.
Hertel László polgármester (független) elmondta, a 770 éves község lakóinak nagy vágya volt, hogy létrejöjjön egy falumúzeum, amelyben a település gazdag néphagyományát és népszokásait összefoglalhatják és megmutathatják az utókornak is.
A hagyományközpontban elsősorban az 1900 és 1960 közötti sződi paraszti világ népviseletét és tárgyi emlékeit lehet megtekinteni – tette hozzá.
Szabó István, Pest Vármegye Közgyűlésének elnöke arról beszélt, hogy egy település fejlődéséhez együttműködésre, összefogásra van szükség a településvezetők és az ott lakók között, mindenkinek bele kell tennie a maga tudását, és ez láthatóan megvalósul Sződön.
MTI/NZs
