A hét végén befejeződött a pontvadászat a Pest megyei első osztályú bajnokság 2024/2025-ös idényében, a Gödöllő SK végzett az élen, mögöttük a Dunavarsányi TE és a Pilisi LK ünnepelhet érmes helyezést, közvetlen térségünkből a két szomszédvár közül a Dunakeszi a 9., a Vác VLSE a 10. helyen zárt.
Ami a váci járás székhelyének reprezentánsát illeti, a VVLSE gólzáporos győzelemmel fejezte be a bajnokságot: a tabellán jóval előrébb álló Viadukt SE Biatorbágy volt az ellenfél a záró fordulóban a ligeti stadionban, s akkora zakót kaptak a látogatók, hogy az igencsak lötyög nekik.
A VVLSE végig magabiztosan uralta a találkozót, az első játékrész után a hazaiak 4 – 0-ás vezetésénél mentek pihenőre a csapatok, a végeredmény pedig 9 – 0 lett.
A váci csapat teljesítménye a tabella szerint: 30 mérkőzésből 13 győzelem, 3 döntetlen, 14 vereség, 81-52-es gólmutató.
Figyelemre méltó, hogy a bajnok GSK mögött a VVLSE lett a második a szerzett gólok tekintetében, beelőzve az abszolút második DSK-t is.
Aztán arról sem szabad elfeledkezni, hogy a VVLSE a bajnokság első felében – a ligeti stadion centerpályájának kímélése okán – a papíron hazai meccseit is idegenben volt kénytelen lejátszani, igaz, ebből következően a tavaszi folytatásban nem kellett kisebbeket-nagyobbakat utazni.
Továbbá lényeges még, hogy a VVLSE volt az egyik olyan csapat, amelynél edzőváltás történt idény közben: Kovács Péter helyett Burzi Attila vette át a csapat irányítását.
Az idény előtt legalább a mezőny első felébe, sőt akár az első hatba várta a klubvezetés a csapatot, ez messze nem jött össze, de a 10. hely is igen tisztes helytállás az egyik legfiatalabb átlagéletkorú gárdától.
Tehát az a helyzet, hogy a VVLSE lassan fél évtizede beragadt a Pest megyei első osztályba, a különféle közösségi média oldalakon kinyilvánított szurkolói vélemények szerint elég méltatlan pozíció ez, bőven ideje lenne előrébb lépni az NB III-ba – no de talán majd a 2025/2026-os idényben…
