Marton Zsolt megyéspüspök június 18-án ünnepélyesen megáldotta a váci Nagyboldogasszony-székesegyház toronykilátóját, amelynek felújítása közel fél évig tartott, az átadó eseményen toronyzenével közreműködött a Váci Ifjúsági Fúvószenekar.
Elkészült az apostolszobrok mögötti homlokzati terasz, az északi torony tetején a kilátó, az oda vezető új, fém lépcsősor, a korszerű beléptető- és tájékoztató rendszer.
A háromszintes torony tetejére 210 fokból álló lépcsősor vezet, odafentről pazar panoráma nyílik Vácra és a Dunakanyarra.
Az északi torony felújítása 2024 őszén kezdődött el, a székesegyház történelmi léptékű belső renoválásának utolsó fázisával párhuzamosan. A több hónapig tartó munka során a torony korábbi, de nem eredeti fa feljáróját biztonságos, jól járható fémlépcsőkre cserélték, a hetvenes években beépített betonbunkert kibontották. Fémszerkezetet építettek a födémekbe, így biztosítva a feljutást a torony tetejére.
Marton Zsolt rövid beszédében elmondta, hogy a templomok tornyának mindig több funkciója volt, a bennük található harangok jelezték az idő múlását, de veszélyt is jeleztek, hangjuk messze elhallatszott fenyegetés vagy tűzvész esetén, a messziről látszó templomtornyok irányt mutattak az utazóknak, hazaérkezőknek, a templomtorony egyben az ég felé is mutat és a híveket, szerzeteseket imára hívta egykor és hívja ma is.
„A most megnyíló toronykilátónk legyen ugyanilyen hívó szó mindannyiunknak és legyen eszköz abban, hogy szeretettel tudjunk mindenkit fogadni, aki az iránymutatást keresi. A kilátó tetejére felérve pedig tudjunk hálát adni mindazért a természeti szépségért, amellyel a Teremtő körbevesz bennünket” – fogalmazott az egyházmegye főpásztora.
A süveg nélküli, korláttal záródó tornyok 38 méter magasak. A 210 fokból álló lépcsőn felfelé haladva először egy korábban rejtett, Varga László karnagy atya egy korábbi bejárása során felfedezett technikai helyiségként használt térbe érkeznek a látogatók, amely a felújítást követően kiállítótérként működik, itt megtekinthető a székesegyház felújításáról készült rövidfilm. Ezt követően a homlokzati szobrok mögötti terasz következik, az itt álló, közel 3 méter magas szobrok János, Péter, Pál és Jakab apostolokat, valamint Szűz Máriát és Szent Józsefet, Jézus nevelőapját ábrázolják. Végül a harangok mellett haladva jut fel a látogató az északi torony tetejére.
A templom két tornyában összesen 5 harang található. A déli toronyban lakik a püspöki nagyharang, ez az ország hatodik, az egyházmegye legnagyobb harangja, Hanauer Árpád István püspök ajándéka volt Buda visszafoglalásának 250. évfordulójára, latin nyelvű feliratának jelentése: Szűz Mária, keresztények segítsége, könyörögj érettünk! Az északi torony harangjai közül a Szent Mihály-harangot (540 kg, 98 cm átmérőjű) és a Szent Bertalan-lélekharangot (115 kg és 58 cm átmérőjű) 1932-ben Szlezák László öntötte Budapesten, a Szent István-harangot (725 kg, alsó átmérője 111 cm) és a Szent László-harangot (255 kg, 78 cm átmérőjű) Gombos Miklós öntötte Őrbottyánban 2001-ben Keszthelyi Ferenc püspök megrendelésére, aki a második világháborúban elvitt harangokat kívánta így pótolni.
A toronykilátó június 19-étől jegyváltást követően naponta 9.00-18.30-ig látogatható. Jegyek a PüspökVác Látogatóközpontban (Galamb utca 1.) hétfőtől szombatig 9:00-16:30 személyesen vásárolhatók meg, vagy online a https://jegy.puspokvac.hu oldalon. A látogatóközpont pénztárában a fizetés készpénzzel, bankkártyával, OTP, K&H és MBH bank által kibocsátott SZÉP kártyával lehetséges. A jegyek a vásárlástól számított 48 óráig érvényesek. A jegy ára 1200 Ft egységesen, 6 éves kor alatt a kilátó ingyenesen látogatható.
A toronykilátóban összesen 25 fő tartózkodhat egyidejűleg, amit a torony aljában található forgóvillás kapu automatikusan számol a jegyeken található QR kód beolvasásával.
A kilátói beruházással párhuzamosan akadálymentesítő rámpa készült a főlépcső északi tornyának oldalánál, illetve magát a fő lépcsősort is kijavították-megszépítették a kivitelezők.
A Nagyboldogasszony-székesegyházról
A templom – a francia klasszicizmus első magyarországi szakrális építményeként – Migazzi Kristóf püspök idején készült el, 1772. augusztus 15-én Nagyboldogasszony és Szent Mihály arkangyal tiszteletére szentelték fel. Belső díszítése F. A. Maulbertsch munkáját dicséri, aki egy nagy koncepcióba foglalva alkotta meg a főoltárképet és a kupolafreskót. A templom 2021-2024 között megvalósult teljes belső helyreállításának köszönhetően ma eredeti szépségében láthatják a betérők a 18. századi architekturális díszítőfestés.
Forrás: Vác Online
