Az Erdők Nemzetközi Napja alkalmából, az Ipoly Erdő Zrt. az MBH Bank Nyrt. önkénteseivel egy kipusztult fenyőerdő helyén, közel tízezer facsemete elültetésével hívták fel a figyelmet az erdők szerepének fontosságára.
Az erdő az emberi élet és a civilizáció nélkülözhetetlen alapja. A biológiai sokféleség, a fajgazdagság megőrzésének legfőbb helyszínei bolygónk erdőterületei. A földi életben betöltött ökológiai szerepük mellett azonban helyi szinten a tiszta ivóvizet és levegőt, a sérülékeny termőtalaj védelmét, a csapadék visszatartásával a talajok vízháztartásának stabilitását és a hirtelen árvizek elkerülését biztosítják.
A védelmi funkciók mellett az erdők a társadalom részére egészséges, természetközeli sportolási és rekreációs helyszínt, megújuló nyersanyagot és energiaforrást is nyújtanak.
Az erdők által a közösségnek, a társadalomnak biztosított értékeket ma már együttesen az erdők ökoszisztéma szolgáltatásainak nevezzük.
Az erdők emellett a legnagyobb szárazföldi biológiai szénmegkötő infrastruktúraként elnyelik az emberi tevékenység által kibocsátott szén-dioxidot, így főszerep jut nekik a klímavédelemben.
Társadalmi jelentőségüket fejezi ki, hogy Magyarország a több, mint kétmillió hektár erdejét a nemzeti zöldvagyon legfontosabb elemeként határozza meg. A hazai erdőket Európa egyik legszigorúbb erdőtörvénye védi, amely az erdőkezelőket kötelezi arra, hogy úgynevezett fenntartható erdőgazdálkodást folytassanak. Ez nem csak azt jelenti, hogy az erdőkből kitermelt faanyag adott időszakban mindig kevesebb, mint amennyit az erdő „megtermel” – így a hazai erdővagyon folyamatosan gyarapszik – hanem kiterjed az erdő természeti értékeinek és ökoszisztéma-szolgáltatásainak folytonosságára is.
Az erdeink használata az elmúlt évszázadokban sokat változott, mindig az aktuális társadalmi igény szerint formálódott. Közel ezer évvel ezelőtt Magyarország területének erdősültsége kb. 85% volt, a fennmaradó 15% pedig mocsarakból és nyílt vízfelületekből állt. Ebből a hatalmas erdőterületből a XX. század elejére mindössze 10% maradt. Az eltűnt 75%-ot a társadalom alakította át más célokra: előbb legelők, szántóföldek, települések kialakítására, majd az iparosodás és a bővülő faanyag iránti igény kielégítésére. Az országvesztésünkkel a Kárpátok erdei elkerültek tőlünk, ez egyben azt is jelentette, hogy a jó minőségű, magas iparifa felhasználásra alkalmas, öreg erdeink nem maradtak az országhatáron belül.
A XXI. századra az erdeinknek megerősödött egy új, korábban alig használt funkciója, a rekreáció, a természetjárás, az erdei turizmus. A látogatók a friss levegőt, a hűvösséget és a természet nyugalmát keresik, hogy kiheverjék a városi élet fáradalmait és feltöltődjenek. Az Ipoly Erdő Zrt. biztosítja az erdők hozzáférhetőségét és gondoskodik az ehhez szükséges infrastruktúráról – a parkolóktól kezdve a túraösvények karbantartásán keresztül a kirándulóközpontok, turistaházak, kisvasutak működtetéséig.
„Az erdők aktív kezelése az alapja annak, hogy kielégítsük a látogatók igényeit. A mentális és fizikai egészség előmozdítása szorosan összefügg egy megfelelő infrastruktúra szintjével, amely az erdészet aktív közreműködését igényli. Az erdő az emberért van, és az erdész az erdőért.
Ezért fontos, hogy társaságunk elkötelezett az erdők ökoszisztéma szolgáltatásainak biztosítása mellett azok fenntartható kezelésében. Az elmúlt évtizedekben a Börzsöny területén az idős, 100 évnél is öregebb erdők arányát sikerült jelentősen, immár 30%-ra növelni, ezzel országosan kiemelkedő arányt elérni. Törekszünk erdőállományainkat a klímaváltozás hatásaira felkészíteni, melynek egyik eszközeként mára a Börzsöny területének több, mint egyharmadán a hagyományostól eltérően folyamatos erdőborítást biztosító módon kezeljük erdeinket. Több mint 200 hektár – korábban mezőgazdasági hasznosítású – területen telepíttettünk új, őshonos fafajokból álló, a változó klíma kihívásaival szemben ellenálló erdőt. Az idegenhonos fafajok – mint például az akác és a bálványfa – állományainak és egyedeinek őshonos fafajokkal történő felújításával a védett területek ökológiai állapotát tudjuk javítani. A napjainkban nagy hangsúllyal bíró szénmegkötés területén is fontos megjegyezni: társaságunk által kezelt állami erdőterületek az elmúlt öt évben átlagosan évente mintegy 180 ezer tonna széndioxidot kötöttek meg” – írja közleményében az Ipoly Erdő Zrt.
A klímaváltozás hatásainak egyértelmű jelei azonban nem kerülik el erdeinket. Az elődeink által, fél évszázaddal ezelőtt ültetett fenyőerdők nehezen bírják a száraz, forró nyári időjárást. A legyengült fákat a rovar- és gombakárosítók is gyorsan megtalálják. A 2022. évi rendkívül aszályos időjárás következtében a lucfenyves erdeink gyors pusztulásnak indultak. Az emelkedő hőmérséklet és az aszály jelei először a nem természetes életterükbe ültetett fáknál jelentkeznek, de az őshonos fafajok is stresszhelyzetbe kerülnek, és egyre érzékenyebbek a kártevőkre. Ez az ökológiai helyzet is azt mutatja, hogy az erdeinket már most fel kell készítenünk a jövőbeli éghajlati viszonyokra, ezért szükséges az erdők aktív kezelése. Kiemelt felelősségünk, hogy az elpusztult lucfenyő helyére kerülő új fácskákat úgy válasszuk meg, hogy legyen módjuk felkészülni a változásra. Eltérő termőhelyi igényű, egymáshoz jól alkalmazkodni tudó fákból hozzuk létre az új, ellenálló erdeinket, melyek reményeink szerint évszázadokon át tudjuk biztosítani a társadalom számára fontos szolgáltatásait.
Forrás: Ipoly Erdő Zrt.
