A szervező Minden morzsa számít egyesület 1467 e-mail címre, a Kárpát-medence minden magyar nyelven oktató középiskolájába elküldte a felhívást. A téma az idén „A sorsvonás tárgyában” című Kölcsey felszólalás volt, amelyben a költő ezúttal mint politikus arról igyekezett meggyőzni követtársait, hogy bűnös felelőtlenség a haza védelmét erőszakkal fegyverbe kényszerített, mai kifejezéssel élve kényszersorozott, erkölcsileg erre föl nem készített emberekre bízni.
A döntőt megelőző este a vacsorát követően Turek Miklós színművész Versszínháza kápráztatta el a távolról érkezőket a Petőfi Sándor verseiből összeállított „Szőlőszem” című produkciójával.
A szombati verseny bevezetésként Katona Miklós, a házigazda intézmény igazgatója a versenyzőket, felkészítőiket, kísérőiket, a zsűri tagjait és az érdeklődőket köszöntve visszatekintett a hétre, hiszen – mint fogalmazott – az még egy 300 éves kolostorépület esetében is nagyon különleges alkalom, hogy egy héten belül kettő államfő látogat a patinás falak közé.– Hétfőn ezen a helyen Sulyok Tamás elnök úr állt a pulpitusnál, csütörtökön pedig Áder János elnök úr volt a vendég a szomszédos nagyteremben.
Mindketten úgy voltak itt, hogy jómagam soha nem tapasztaltam még ilyen jelenlétet. Csodálattal néztem rájuk, ahogy figyelmükkel, mozdulataikkal élményt adtak mindenkinek, mondataikkal pedig bátorítottak és figyeltek a hallgatóságra. Mindketten arra tanítottak, hogy legyenek céljaink, legyünk aktívak ott, ahol lakunk és ne engedjük, hogy eltérítsenek bennünket az utunkon, de a legfontosabb, hogy mindig maradjunk emberek. Megköszönve, hogy eljöttek hozzánk, örömmel meséltem nekik, hogy a héten lesz még kiemelkedő eseményünk, amikor fiatalok jönnek, akik annyira bátrak, hogy kiállnak, és szónokolnak, elmondják azt, amire gondolnak, elmondják azt, hogy ők jelen akarnak lenni ebben a világban. Jelen vannak és a legfontosabb, hogy amikor jelen vagyunk, akkor a lehető legtöbbet adjuk magunkból. Tehát erre vállalkoznak most a résztvevők, amiért csak csodálattal tudok adózni, azt kívánva, hogy mindannyiuknak legyen felejthetetlen élmény ez a nap – fogalmazott Katona Miklós.
Molnár Karolina, a Belügyminisztérium stratégiai ügyekért felelős helyettes államtitkára először tolmácsolta a fővédnök, Rétvári Bence országgyűlési képviselő, parlamenti államtitkár üdvözletét, aztán így fogalmazott:
„Itt a szavak nem csupán megszólalnak, hanem hatnak, formálnak, sőt ha igazán jól forgatják őket, akkor meggyőznek is. Ez a verseny nem csupán arról szól, hogy ki tudja jobban csűrni-csavarni a mondatokat, hanem arról is, hogy ki tudja a legjobban megragadni a hallgatóság figyelmét, mert egy jó szónok nem csak beszél, hanem mi hallgatjuk is, nem csak áll a pódiumon, hanem ragyog ott és egy jó szónok nem csak szavakat mond, hanem gondolatokat ültet el a fejekben. Persze tudjuk, hogy a szónoklás nem mindig könnyű műfaj, hiszen az ember néha izgul, torka kiszárad, akár el is felejti egy-egy pillanatra, hogy mit is akart mondani. De a bátorság és a lélek ereje többet ér száz retorikai fordulatnál. Itt tehát nem csak mondatok és érvek csapnak össze, hanem a magyar szónoki hagyomány is tovább él. A magyar szó nem csupán eszköz, hanem örökség, amit tovább kell vinnünk, a magyar szónokok nem csupán beszélnek, hanem közösségeket tartanak össze, ma itt a magyar szót, mint kulturális örökségünket ápoljuk, és a jövő szónokaira figyelünk, akiknek köszönettel tartozunk, hogy vállalják ezt a szép kihívást.”
A biztató mondatokat követően Prof. Dr. Jánosi Zoltán irodalomtörténész, a Kölcsey Társaság korábbi elnöke, a Nyíregyházi Egyetem nyugalmazott rektora nyitotta meg a versenyt, mint a zsűri elnöke. Figyelt még a retorikára Dr. Polonkai Mária, a Nemzeti Tehetségsegítő Tanács elnöke, a MATEHETSZ alelnöke, Turek Miklós színművész, a Versszínház alapítója, Fehér Csaba történész és Fáy Péter Kölcsey leszármazott, a Kölcsey Társaság tagja.A döntőn résztvevő 10 diák (1 fő betegség miatt nem tudott részt venni) között jelen volt több, a korábbi években is már résztvevő versenyző, de a szónokversenyt életre hívó Gergely Zsolt és segítői örömmel nyugtázhatták, hogy új régiókból is érkeztek fiatal szónokok, akik Kolozsvár, Érmihályfalva, Szeged, Szabadka, Vác, Nyíregyháza, Fehérgyarmat és Szentlőrinc városának középiskoláiban tanulnak.
Az első fordulóban az elődöntős szónoklatukat (A sorsvonás tárgyában) adták elő a diákok. Rövid szünet után a zsűri a – szervezők által felajánlott – három témából azt a sajtócikket
választotta az érvelések alapjául, amely azt kérdést feszegeti, hogy vajon a mesterséges intelligencia új képessége pusztíthatja-e majd el az emberi fajt?
A verseny végeredménye a következő: 1. Szkocsovszki Dávid, a szabadkai Kosztolányi Dezső Tehetséggondozó Gimnáziumból, aki egyben „Délvidék Legjobb Szónoka” lett, felkészítő tanára: Rózsa Anita. 2. Daróczi Bíborka, a Kolozsvári Református Kollégiumból, aki egyben az „Erdély Legjobb Szónoka” elismerést is elnyerte, felkészítő tanára: Halmágyi Katalin. 3. Babidorics Eszter, a Nyíregyházi Kölcsey Ferenc Gimnáziumból, egyben az „Anyaország Legjobb Szónoka”, felkészítő tanára: dr. Buczkóné Rangoni Claudia. Különdíjban részesült Cserepes Fanni Petra a Kisvárdai SZC Fehérgyarmati Móricz Zsigmond Szakképző iskola diákja, felkészítő tanára: Tapasztó Kata.
A szervezők ez úton is köszönik a Nemzeti Tehetség Program keretében meghirdetett nyertes pályázatuk finanszírozását, a Piarista Kilátó Központ vendégszeretetét, a Kölcsey Társaság és a Dian Méhészet támogatását.
Ribáry Zoltán
