„Bármelyik nap, amikor a szuverenitásunkból bármennyit el akarnak venni. Amikor valakik úgy gondolják, hogy a magyaroknak alárendeltté kell válni. Más országból, más fővárosból akarják megmondani, hogy mit kell tenni, akkor kell, hogy eszünkbe jusson a lyukas zászló” – jelentette ki Rétvári Bence a Fidesz-KDNP térségi országgyűlési képviselője október 22-én Rádon, az 1956-os forradalom és szabadságharc emlékére rendezett önkormányzati ünnepi megemlékezésen.
Rétvári Bence köszönetet mondott az iskolásoknak és az őt felkészítő tanároknak a méltó megemlékezésért. Köszönetét fejezte ki, hogy immár sokadik alkalommal kapott meghívást az eseményre. Az országgyűlési képviselő szavai szerint minden minden nap szabadságharc minden nemzedéknek és minden magyar embernek. „Minden nap újra meg újra” – húzta alá. Azt mondta, hogy bíznunk kell abban, hogy fegyverrel nem kell megvédenünk a szabadságot. „Ám az nem jelenti azt, hogy tettekkel, szavakkal és kiállással ne kellene minden nap megvédeni azt” – fogalmazott.
Beszélt arról is, hogy noha sokszor mondják, hogy Magyarország a levert forradalmak, a levert szabadságharcosok országa, ám mint fogalmazott: „minden forradalmunk, minden szabadságharcunk, minden lényeges célkitűzése megvalósult. A forradalmak, szabadságharcok leverőinek egyetlen célkitűzése sem valósult meg hosszú távon.”
Úgy folytatta: „Legyen szó akár Rákóczi-szabadságharcról, a ’48-49-es forradalom és szabadságharcról, az ’56-os forradalom és szabadságharcról. Egy vagy két nemzedékkel később, de talán még sokan meg is érték, hogy megvalósult egy nagyobb szabadság, egy nagyobb függetlenség Magyarország számára. Amit pedig az elnyomók akartak elérni, az viszont egytől-egyig mind meghiúsult.”
Az 1956-os forradalom leverését követően „tobzódtak az akkori kommunisták” – emlékeztetett. Hozzátette, hogy: „bosszúszomjasan végeztek ki százszámra, börtönöztek be, fosztottak meg állásuktól, internáltak, kínoztak meg embereket. Ki tudja, még mennyi más kegyetlen módon próbálva megfélemlíteni őket. Akkor azt hitték, hogy ők győztek. De ma látjuk, hogy nem. Mindig a szabadságvágy győzött. Az elnyomóknak, a zsarnokoknak minden elképzelése meghiúsult.”
Emlékeztetett, hogy a mai szabadságunk az 1956-os forradalomból sarjadt ki. „Ezt az Alaptörvényben is rögzítettük. Mert úgy élünk, ahogy ők szerettek volna ’56-ban élni, olyan szabadon” – fogalmazott Rétvári Bence.
Elmondta, hogy mindenki aki ’56 őszén ott volt a tüntetésen hitt a saját családjában, hitt a Jóistenben, hitt Magyarország szabadságában, hitt a véleménynyilvánítás, vagy a szólás szabadságában. „Mindenki hitt valamiben, és ezért ment ki az utcára és ragadott fegyvert ’56 őszén. Hitt abban, hogy személyes célját csak úgy tudja elérni, ha előtte a hazája szabaddá és függetlenné válik. Azért csatlakoztak, mert a saját életcéljuk, a hitük egybeesett az ország céljaival, a függetlenség és a szabadság kivívásával. Ezért fog ez a nap örökké élni addig, amíg magyarok élnek itt a Kárpát-medencében” – fogalmazott az országgyűlési képviselő.
„Ha egyetlen egy nemzedék is nem védi meg a szabadságát, nem harcol meg a szabadságáért, nem értékeli a szabadságát, akkor elveszíti azt. Dicsőség az ’56-os forradalmároknak és szabadságharcosoknak!” – zárta beszédét Ronald Reagen szavaival Rétvári Bence.
