A történelmi hősök előtt hajtottak fejet Pencen

Az 1848-49-es forradalom és szabadságharc tiszteletére rendezett ünnepi megemlékezést a penci önkormányzat március 15-én, a múzeumkertben.

Az eseményen Rétvári Bence, a térség országgyűlési képviselője mondott ünnepi beszédet, amelyben hangsúlyozta: nem vagyunk elavult nemzet. Nem fáradt bele a magyarság sem akkor, sem most abba a számtalan szabadságküzdelembe, amit meg kellett vívnia, hiszen évszázadonként egyszer legalább ki kellett állnia a magyaroknak a saját szabadságukért. Mindig ki tudunk állni magunk szabadságért, és amíg ez így lesz, addig lesz magyar szó, magyar kultúra, addig lesz magyar nemzet.

Emlékeztetett: a reformkortól kezdve a magyarok a saját lábukra kezdtek állni. A magyar gazdaság kevésbé volt már kiszolgáltatott a birodalom többi részének. A magyar nyelvi kultúra, a magyar nyelvű színház, a magyar könyvkiadás szintén a magyar nyelv reneszánszát élte, sőt egyfajta ellenállás is volt a Habsburgokkal szemben, és még inkább ragaszkodtak a latin nyelv hivatalos használatához, mintsem hogy átvették volna a németet. Ezzel is jelképezve azt, hogy különállunk a birodalomban, és mi a magyar kultúránkat tartjuk csak elfogadhatónak, a Habsburgokét, a németet semmiképp.

A képviselő felidézte: egy ilyen időszak után jött el 1848. március 15. Amikor már az akkori magyarok látták, hogy az, amit el akarnak érni, hogy a magyarság fölemelkedjen, már nem lehet átható politikai változások nélkül tovább vinni. Már egy alapvető alkotmányos változásra van szükség, mert ezt Bécsből levezényelni már nem lehet.

Rétvári Bence rámutatott: sikerült ilyen nagy átváltozásokat fegyveres konfliktus nélkül végrehajtani és ez egy óriási fegyvertény. Ez akkor lehetséges, ha az ország teljes mértékben egyben van. Hogy ugyanazt akarja a jobbágy, ugyanazt akarja a kisnemes, ugyanazt akarja a főúr, ugyanazt akarja a városban lakó polgár, ugyanazt akarja az egyházi és az állami vezető, és mindenki ugyanabban gondolkozik. Ezért lehetett ezt puskalövés nélkül, erőszak nélkül elérni és az áprilisi törvényeket kihirdetni. Nem azért dördültek el az első lövések a szabadságharcban, mert a magyarok bárkit is megtámadtak volna, hanem azért, mert a magyarokra támadtak rá sokan.

Amint megpróbáltak visszaerősödni, nem tárgyalással, hanem rögtön erőszakkal akarták utána azt elvenni, amit ők adtak, ami az adott szavuk volt, amit megígértek, amit a király aláírt, amit szentesített. Amire az adott szavát adta a birodalom vezetése, Bécs, azokat erővel, fegyverekkel akarták visszavenni a magyaroktól. Fontos tanulság ez nekünk, hogy az ország érdekeiért kiállás mindig konfliktust hoz maga után, mert nem jó szemmel nézik azt, hogyha a magyarok Penctől Budáig, Záhonytól Kőszegig, sőt azt is mondhatnánk, hogy Pozsonytól Brassóig a saját lábukra tudnak állni, és maguk tudnak erősödni – fogalmazott az országgyűlési képviselő.

Rétvári Bence felszólalását követően a Cserhátliget Általános Iskola tanulói, R. Kárpáti Péter, valamint a Gerengay Vilma Hagyományőrző Egyesület ünnepi műsorát tekinthették meg a résztvevők.

Hozzászólás
Előző cikkMegérkeztek a gólyák Vácrátótra
Következő cikkGyurgyalagok költési helyének rendbetételére keresnek önkénteseket Pencen