Különleges égi jelenségekkel köszönt be a csillagászati nyár

Nyári napforduló, a Hold, a Vénusz és a Mars háromszög alakú együttállása, csillagfedés – idén különleges jelenségekkel köszönt be a csillagászati nyár az év legrövidebb éjszakáján – hívja fel a figyelmet a Svábhegyi Csillagvizsgáló az MTI-hez eljuttatott közleményében.

Emlékeztetnek arra, hogy június 21-én a nyári napfordulóval kezdetét veszi a csillagászati nyár: a Föld északi félgömbjén az évnek ezen a napján a leghosszabb a nappal, és a legrövidebb az éjszaka. Ezen a napon az Északi-sarktól és az északi sarkkörig egész nap a horizont felett marad a Nap, Magyarországon pedig nagyjából 16 órán át tart a nappal. Ezzel ellentétben a déli sarkkörön, illetve a Déli-sarkon ezen a napon teljes sötétség uralkodik. Bár június 21-én a hosszan tartó nappal miatt későn sötétedik, érdemes megvárni, hiszen este 10 órakor gyönyörű együttállás alakul ki: a vékony holdsarló, a fényes Vénusz és a vöröses Mars egy tompaszögű háromszöget zárnak be, 5-5 fokra egymástól az égen. „Mivel a Hold ekkor már alacsonyan, mindössze 13 fokkal a horizont felett helyezkedik el, érdemes ezt egy fáktól, épületektől és egyéb tereptárgyaktól mentes látóhatár mellől figyelni.

Az együttállás június 22-én is megfigyelhető, ekkora a holdsarló átvonul a bolygópáros nyugati oldaláról a keleti oldalára, így még feltűnőbb lesz” – emelik ki a közleményben. Mint hozzáteszik, ha június 21-én este sikerül derült ég alatt megfigyelni a Holdat, érdemes használni egy binokulárt is, hogy jól lehessen látni, amint a HD 76475 jelű csillag elhalad a holdsarló mögött. A belépés időpontja 21-én 22 óra 25 perckor, mindössze 8 fokkal a látóhatár fölött következik be. A kilépés szűk fél órával később, 22 óra 45 perckor történik meg, 6 fokos magasságban. „Ha szerencsések vagyunk, és sikerül olyan helyet találnunk, ahonnan jól látszik a horizont, a Hold alatt, a Rák csillagképben észrevehetjük a Jászol-halmaznak nevezett látványos csillaghalmazt is” – áll a kommünikében. Június 24-én, a nyári napforduló után három nappal a Svábhegyi Csillagvizsgáló minden távcsöve és programja a Szent Iván-éj és a csillagászati nyár beköszöntének ünnepléséről szól. Az alkonyi égen láthatóvá válik az Esthajnalcsillag és a Mars párosa, a már távolabbra került dagadó holdsarló kráterei.

A Csillagkapu elnevezésű eseménysorozat keretében a csillagászathoz szorosan kötődő családi programcsomaggal várják a látogatókat. Ezek közé tartoznak a Téridő Trambulinon száguldó üveggolyók, amellyel a bolygók és a csillagok mozgását modellezik a gyerekek bevonásával. A Bolygószimatoló Laboratórium lombikjaiba zárt „űrparfümöket” megszagolva bárki a Naprendszer egzotikus égitestjein érezheti magát. A Meteoritvizsgálat programon mikroszkópokkal vizsgálhatják a látogatók a meteoritok szivárványszínben pompázó kristályait, a meteoritgyűjtemény számos darabját, a világűrből jött köveket a kezükbe is vehetik. A Spektrum Zónában pedig izgalmas optikai berendezéssel és fényhajlító eszközzel találkozhatnak az érdeklődők.

Hozzászólás
Előző cikkOktóbertől ingyenes lehet a gumiabroncs-hulladék leadása
Következő cikkAutóbusz kereke égett az M2 autóúton