A hét közepén ismét visszatérhetnek a fagyos éjszakák, kedd és szerda reggel országos fagyra készülhetünk, akár -7, -6 fok is lehet. Előző hét közepén szintén fagyos reggelekre ébredtünk, volt olyan terület térségünkben, ahol éjszaka bizony mínusz hat fokot mutatott a hőmérő.
Ez pedig már komoly károkat okozott a gyümölcsösökben országosan is. Komáromi Kornél növényorvos Kosdon egy három hektáros kajszi ültetvényben mutatta meg a múlt heti fagy áltat okozott kárt. A magyar kajszi mellett, itt a korai fajta orange red is megtalálható. Mivel itt mínusz öt fokot mértek, az ültetvényben sajnos szinte száz százalékos kárt lehet felmérni.
A szakember, akinek családja generációk óta foglalkozik gyümölcstermesztéssel Kosd környékén részletesen beszélt a lapunknak adott interjúban a fagyok fajtáiról, a védekezési lehetőségekről. Sőt azt is megtudtunk, éppen a múlt heti erős fagy alkalmával sikeresen védtek meg egy öt hektáros alma ültetvényt szélgép segítségével. Az igen költséges védekezési eszköz nagyon új még számukra is, idén tavasszal érkezett Törökországból, és múlt héten használták először. Ilyen módszerrel védekeznek Pest Vármegye több almaültetvényében is.
Kosdon, a Vác melletti faluban a mai napig jelentős gyümölcstermesztés folyik. Egykor igen híres volt a kosdi málna is, mely mára szinte teljesen eltűnt a településről. Lassan az utolsó málnatöveket is kivágják, és olyan új gyümölcsök veszik át a helyüket, mint a kivi, vagy épp a gránátalma. A száraz, forró nyári hónapokat nehezen viseli a növény, sokszor szinte rásülnek a málnaszemek a vesszőkre. A kajszi, a meggy, cseresznye ültetvények azonban még most is helyet kapnak Kosdon. Épp egy ilyen három hektáros kajszi ültetvényben találkoztunk Komáromi Kornél növényorvossal és feleségével Komáromi Alexandrával.
Mit lehet elmondani, hogyan érintette a fagy ezt az ültetvényt?
A kajszi esetében egy igen kritikus időszakban a sziromhullás vége felé érkezett a fagy, ami ilyenkor nagymértékben megtizedeli az ültetvényt. A terület jelentős részén fagykár jelentkezett. Ezt úgy tudjuk megállapítani, ha szétnyitjuk a virágokat és megnézzük a bibéknek és a porzónak az állapotát. A teljesen megfagyott virágok le is hullanak a földre. Ahogy látjuk, itt be is terítik a földet a kis virágok. Mínusz 5, – 6 fokot mértünk ebben az ültetvényben, ami kritikus. Ebben az esetben az ültetvényben szinte teljes száz százalékos kért lehet felmérni. A nagyon korai fajták, mint például az orange red, már megkötődtek, ezek sokkal hamarabb is virágoznak. A magyar kajszi esetén még a kötődés elején járunk.
A fagyoknak is vannak különböző fajtái? Hogyan, milyen módszerekkel lehet védekezni a fagykár ellen?
Kisugárzási fagy esetén a talaj sokkal több hőt sugároz ki, mint amit befogadott napközben, Többnyire ez akkor szokott előfordulni, amikor teljesen tiszta az égbolt. Ezért az alsó légrétegek azok vagy nulla fok vagy az alá kerülnek. A kisugárzási fagy esetében van lehetőségünk arra, hogy megvédjük az ültetvényt.
A szállított fagyok jellemzője, hogy egy bizonyos területre, jelen esetünkbe mondjuk Cselőtére, északi-sarki hideg légtömeg áramlik be és kiszorítja a meleg levegőt. A szállított fagy további jellemzője még az enyhe légmozgás, illetve az, hogy a levegő hőmérséklet szerinti rétegződésében nem nagyon van nulla fok feletti hőmérsékleti érték, ezért ebben az esetben nem, vagy csak nagyon kis hatásfokkal tudunk védekezni a fagy ellen.
Harmadik típusa a fagyoknak a kevert fagy, melynél a már említett két típus keveredik.
Nagyon sok módszer áll már rendelkezésünkre. Régebben mindig azt csináltuk, hogy kihoztuk az ültetvényekbe a rossz bálákat és meggyújtottuk azokat, és a füsttel védekeztünk. Az új füstre alapozott technológiákban már egy úgynevezett ködsárkányba helyezzük a bálát, amit a traktorral vontatunk. Ez a gép pedig folyamatosan járja az ültetvényt így védve a füsttel a virágokat. Ennél még komolyabbak a szélgépnek nevezett fagyvédelmi gépek, melyből van letelepített és vontatott technológia is. Ezek a felső légrétegből lehúzzák a meleg levegőt és az ültetvényben lévő hidegebb levegővel összekeverik. A szélgépek önmagában, illetve fűtő berendezéssel is kérhetőek. A fűtött szélgépek esetében a maga által generált meleg levegőt teríti szét az ültetvényben. Az viszont lényeges, hogy a szélgépes védekezési módszert, csak a kisugárzási fagyoknál lehet megfelelő hatékonysággal alkalmazni, hiszen ennél a fagytípusnál van jobb esetben meleg légréteg a fenti légkörben. Vannak a kiskerti, illetve az üzemi körülmények között alkalmazható technológiák. Ilyen lehet a füstgyertya.
Vannak még nagyon nagy befektetést igénylő technológiák, ilyen mondjuk a felső fagyvédelmi öntözés. Ezeket főleg alma és cseresznye kultúrában használják. Ott a támrendszer tetejére felhelyezik a szórófejeket és folyamatosan megy ki a víz a fákra. Itt a víz fagyáshőjének felszabadításával történő hőtermelés miatt nem fagy el a virág. Ez egy – inkább azt mondanám – nem szép látvány, amikor ilyen az ültetvény, de nagyon pozitív hatása van a fagyvédelemben. Azért tudni kell ezekről a technológiákról, hogy viszonylag drágák, nagy a befektetési költségük. Éppen ezért, olyan kultúrákban alkalmazzák mint a kajszi, az alma, a cseresznye, melyek viszonylag nagyobb értéket termelnek egy hektáron.
Ebben a kajszi ültetvényben volt lehetőség a védekezésre, valamilyen módszerrel?
Ebben az ültetvényben nem volt rá lehetőség. Fontos azt is megemlíteni, hogy amikor egy szakember megtervezi az ültetvényt az az elsődleges lépés, hogy a fagyzugos helyeket kerülje. Nyilván mindenki éppen oda telepít, ahol éppen földje van. De erre figyelni kell, mert csak egyszer jöjjön fagy, egy-két napra és akkor vége annak az adott ültetvénynek. Ha azonban sikerül elkerülni telepítésnél a fagyzugot, akkor nem is adjuk meg az esélyt arra, hogy fagykárunk legyen.
Ez a kajszi ültetvény milyen elhelyezkedésű?
Viszonylag sík területen található, nem túl mélyen. Itt már legalább ötven-hatvan éve gyümölcsös volt, idáig gond nem volt. Most, hogy a klíma jelentős mértékben változott, szinte majdnem mindenhol előfordulhat már fagy. Már ki sem bírjuk számítani.
Mik az elmúlt évek tapasztalatai?
Tavaly nem volt ilyen mértékű fagy, de előtte négy éven keresztül szinte majdnem minden évben elfagyott ez az ültetvény. Pont abban az időszakban jött, amikor teli virágban volt és akkor a legérzékenyebb rá a gyümölcs.
Itt hány fokot mértek?
Itt mínusz öt fölött volt. Ami ebben a fenológiai fázisban soknak számít. Ennek is van egy táblázata, amit a szakemberek használnak. Például, itt sziromhullásban vagyunk. Sziromhullásnál mínusz kettő, mínusz másfél fok körülbelül tíz százalék termésveszteséget jelent, mínusz négy foknál pedig már száz százalékot.
Az említett táblázat mindig fenológiai fázisra érthető. Piros bimbóban is más az a hőmérsékleti érték, amikor elfagy a gyümölcs, teljes virágban is, sziromhullásban és kis gyümölcs fenológiában is. Amikor már mínusz négy, mínusz öt fok van egy virágzó állományban az már baj. Ott már sok jóra nem számíthatunk.
Itt akkor most nagyon kár keletkezett ezek szerint
Igen, és szinte azt mondhatom, hogy országosan nagy kárt okozott a fagy. Ahol éppen virágoztak, vagy sziromhullásban voltak a kultúrák és nem volt fagyvédelmi gép kint, ott lehet számítani arra, hogy nem sok termés maradt az ültetvényeken. Egyre többen használják ezeket a fagyvédelmi gépeket, mert ezek nagy értékű kultúrák. Egyrészt azért nem jó, ha nem terem egy ültetvény, mert nyilván nincs bevétel, másrészt olyan mértékben el tud fagyni az adott kultúra, hogy akár a hajtások visszaszáradnak. Ez pedig már a jövő évi termésmennyiséget is csökkenti.
A már korábban említett egyik fagykár elleni védekezési módszert, a szélgépet itt a térségben is használják?
Igen, kuriózumnak számít a Nógrád vármegyében a Berkenye és Rétság közötti gyümölcsösben található fagyvédelmi szélgép. A gazdaságról tudni kell, hogy rendkívül innovatívak, minden technológiai fejlesztést megtesznek annak érdekében, hogy versenyképes módon tudjanak előállítani kiváló értékű gyümölcsöt. Éppen használtuk is az erős fagy éjszakáján, és jó tapasztalatokról tudok beszámolni, mert a beállított gép szinte teljes mértékben meg tudta védeni azt az ültetvényt. Ez a fagyvédelmi gép főleg almakultúrába van kihelyezve, és a kisugárzási fagy ellen véd. Ezek a szélgépek fűtőberendezéssel is fel vannak szerelve, ahol fűteni is tudunk. Egy ilyen szélgép nagyjából öt hektárt tud megvédeni.
Azt már említette, hogy ezen kívül több más ültetvényük is található Kosdon. Családjuk mióta foglalkozik gyümölcstermesztéssel?
A családom generációk óta foglalkozik gyümölcstermesztéssel Kosd és környékén. Nagyapám és a nagyanyám kezdte el ezt a tevékenységet, aztán édesapám és édesanyám folytatta. Ebből kifolyólag, én ebben az irányban tanultam tovább. Először mint mezőgazdasági mérnők BSC, utána elvégeztem egy mezőgazdasági szaktanácsadó felsőfokú képzést, majd ezt követően elvégeztem a növényorvosi MSC mesterképzést is, majd utána egy agrármérnöki tanár MSC képzést. Jelenleg doktorandusz vagyok a Magyar Agrár- és Élettudományi Egyetemen. Az első diplomám megszerzése után alapítottam egy saját céget ott főként agronómiai szaktanácsadással foglalkoztam. Most jelenleg növényvédelmi szaktanácsadással foglalkozik a feleségemmel közös cégünk. Azon kívül a TulipGarden Dunakanyarnak vagyunk a tulajdonosai. Mely vállalkozásunkkal értéket szerettünk volna teremteni az emberek számára, felvidítani, megmosolyogtatni, mindenkit aki betér eme csodás virágos világba.
Kosdon, a Vác melletti faluban a mai napig jelentős gyümölcstermesztés folyik. Egykor igen híres volt a kosdi málna is, mely mára szinte teljesen eltűnt a településről. Lassan az utolsó málnatöveket is kivágják, és olyan új gyümölcsök veszik át a helyüket, mint a kivi, vagy épp a gránátalma. A száraz, forró nyári hónapokat nehezen viseli a növény, sokszor szinte rásülnek a málnaszemek a vesszőkre. A kajszi, a meggy, cseresznye ültetvények azonban még most is helyet kapnak Kosdon. Épp egy ilyen három hektáros kajszi ültetvényben találkoztunk Komáromi Kornél növényorvossal és feleségével Komáromi Alexandrával.
Mit lehet elmondani, hogyan érintette a fagy ezt az ültetvényt?
A kajszi esetében egy igen kritikus időszakban a sziromhullás vége felé érkezett a fagy, ami ilyenkor nagymértékben megtizedeli az ültetvényt. A terület jelentős részén fagykár jelentkezett. Ezt úgy tudjuk megállapítani, ha szétnyitjuk a virágokat és megnézzük a bibéknek és a porzónak az állapotát. A teljesen megfagyott virágok le is hullanak a földre. Ahogy látjuk, itt be is terítik a földet a kis virágok. Mínusz 5, – 6 fokot mértünk ebben az ültetvényben, ami kritikus. Ebben az esetben az ültetvényben szinte teljes száz százalékos kért lehet felmérni. A nagyon korai fajták, mint például az orange red, már megkötődtek, ezek sokkal hamarabb is virágoznak. A magyar kajszi esetén még a kötődés elején járunk.
A fagyoknak is vannak különböző fajtái? Hogyan, milyen módszerekkel lehet védekezni a fagykár ellen?
Kisugárzási fagy esetén a talaj sokkal több hőt sugároz ki, mint amit befogadott napközben, Többnyire ez akkor szokott előfordulni, amikor teljesen tiszta az égbolt. Ezért az alsó légrétegek azok vagy nulla fok vagy az alá kerülnek. A kisugárzási fagy esetében van lehetőségünk arra, hogy megvédjük az ültetvényt.
A szállított fagyok jellemzője, hogy egy bizonyos területre, jelen esetünkbe mondjuk Cselőtére, északi-sarki hideg légtömeg áramlik be és kiszorítja a meleg levegőt. A szállított fagy további jellemzője még az enyhe légmozgás, illetve az, hogy a levegő hőmérséklet szerinti rétegződésében nem nagyon van nulla fok feletti hőmérsékleti érték, ezért ebben az esetben nem, vagy csak nagyon kis hatásfokkal tudunk védekezni a fagy ellen.
Harmadik típusa a fagyoknak a kevert fagy, melynél a már említett két típus keveredik.
Nagyon sok módszer áll már rendelkezésünkre. Régebben mindig azt csináltuk, hogy kihoztuk az ültetvényekbe a rossz bálákat és meggyújtottuk azokat, és a füsttel védekeztünk. Az új füstre alapozott technológiákban már egy úgynevezett ködsárkányba helyezzük a bálát, amit a traktorral vontatunk. Ez a gép pedig folyamatosan járja az ültetvényt így védve a füsttel a virágokat. Ennél még komolyabbak a szélgépnek nevezett fagyvédelmi gépek, melyből van letelepített és vontatott technológia is. Ezek a felső légrétegből lehúzzák a meleg levegőt és az ültetvényben lévő hidegebb levegővel összekeverik. A szélgépek önmagában, illetve fűtő berendezéssel is kérhetőek. A fűtött szélgépek esetében a maga által generált meleg levegőt teríti szét az ültetvényben. Az viszont lényeges, hogy a szélgépes védekezési módszert, csak a kisugárzási fagyoknál lehet megfelelő hatékonysággal alkalmazni, hiszen ennél a fagytípusnál van jobb esetben meleg légréteg a fenti légkörben. Vannak a kiskerti, illetve az üzemi körülmények között alkalmazható technológiák. Ilyen lehet a füstgyertya.
Vannak még nagyon nagy befektetést igénylő technológiák, ilyen mondjuk a felső fagyvédelmi öntözés. Ezeket főleg alma és cseresznye kultúrában használják. Ott a támrendszer tetejére felhelyezik a szórófejeket és folyamatosan megy ki a víz a fákra. Itt a víz fagyáshőjének felszabadításával történő hőtermelés miatt nem fagy el a virág. Ez egy – inkább azt mondanám – nem szép látvány, amikor ilyen az ültetvény, de nagyon pozitív hatása van a fagyvédelemben. Azért tudni kell ezekről a technológiákról, hogy viszonylag drágák, nagy a befektetési költségük. Éppen ezért, olyan kultúrákban alkalmazzák mint a kajszi, az alma, a cseresznye, melyek viszonylag nagyobb értéket termelnek egy hektáron.
Ebben a kajszi ültetvényben volt lehetőség a védekezésre, valamilyen módszerrel?
Ebben az ültetvényben nem volt rá lehetőség. Fontos azt is megemlíteni, hogy amikor egy szakember megtervezi az ültetvényt az az elsődleges lépés, hogy a fagyzugos helyeket kerülje. Nyilván mindenki éppen oda telepít, ahol éppen földje van. De erre figyelni kell, mert csak egyszer jöjjön fagy, egy-két napra és akkor vége annak az adott ültetvénynek. Ha azonban sikerül elkerülni telepítésnél a fagyzugot, akkor nem is adjuk meg az esélyt arra, hogy fagykárunk legyen.
Ez a kajszi ültetvény milyen elhelyezkedésű?
Viszonylag sík területen található, nem túl mélyen. Itt már legalább ötven-hatvan éve gyümölcsös volt, idáig gond nem volt. Most, hogy a klíma jelentős mértékben változott, szinte majdnem mindenhol előfordulhat már fagy. Már ki sem bírjuk számítani.
Mik az elmúlt évek tapasztalatai?
Tavaly nem volt ilyen mértékű fagy, de előtte négy éven keresztül szinte majdnem minden évben elfagyott ez az ültetvény. Pont abban az időszakban jött, amikor teli virágban volt és akkor a legérzékenyebb rá a gyümölcs.
Itt hány fokot mértek?
Itt mínusz öt fölött volt. Ami ebben a fenológiai fázisban soknak számít. Ennek is van egy táblázata, amit a szakemberek használnak. Például, itt sziromhullásban vagyunk. Sziromhullásnál mínusz kettő, mínusz másfél fok körülbelül tíz százalék termésveszteséget jelent, mínusz négy foknál pedig már száz százalékot.
Az említett táblázat mindig fenológiai fázisra érthető. Piros bimbóban is más az a hőmérsékleti érték, amikor elfagy a gyümölcs, teljes virágban is, sziromhullásban és kis gyümölcs fenológiában is. Amikor már mínusz négy, mínusz öt fok van egy virágzó állományban az már baj. Ott már sok jóra nem számíthatunk.
Itt akkor most nagyon kár keletkezett ezek szerint
Igen, és szinte azt mondhatom, hogy országosan nagy kárt okozott a fagy. Ahol éppen virágoztak, vagy sziromhullásban voltak a kultúrák és nem volt fagyvédelmi gép kint, ott lehet számítani arra, hogy nem sok termés maradt az ültetvényeken. Egyre többen használják ezeket a fagyvédelmi gépeket, mert ezek nagy értékű kultúrák. Egyrészt azért nem jó, ha nem terem egy ültetvény, mert nyilván nincs bevétel, másrészt olyan mértékben el tud fagyni az adott kultúra, hogy akár a hajtások visszaszáradnak. Ez pedig már a jövő évi termésmennyiséget is csökkenti.
A már korábban említett egyik fagykár elleni védekezési módszert, a szélgépet itt a térségben is használják?
Igen, kuriózumnak számít a Nógrád vármegyében a Berkenye és Rétság közötti gyümölcsösben található fagyvédelmi szélgép. A gazdaságról tudni kell, hogy rendkívül innovatívak, minden technológiai fejlesztést megtesznek annak érdekében, hogy versenyképes módon tudjanak előállítani kiváló értékű gyümölcsöt. Éppen használtuk is az erős fagy éjszakáján, és jó tapasztalatokról tudok beszámolni, mert a beállított gép szinte teljes mértékben meg tudta védeni azt az ültetvényt. Ez a fagyvédelmi gép főleg almakultúrába van kihelyezve, és a kisugárzási fagy ellen véd. Ezek a szélgépek fűtőberendezéssel is fel vannak szerelve, ahol fűteni is tudunk. Egy ilyen szélgép nagyjából öt hektárt tud megvédeni.
Azt már említette, hogy ezen kívül több más ültetvényük is található Kosdon. Családjuk mióta foglalkozik gyümölcstermesztéssel?
A családom generációk óta foglalkozik gyümölcstermesztéssel Kosd és környékén. Nagyapám és a nagyanyám kezdte el ezt a tevékenységet, aztán édesapám és édesanyám folytatta. Ebből kifolyólag, én ebben az irányban tanultam tovább. Először mint mezőgazdasági mérnők BSC, utána elvégeztem egy mezőgazdasági szaktanácsadó felsőfokú képzést, majd ezt követően elvégeztem a növényorvosi MSC mesterképzést is, majd utána egy agrármérnöki tanár MSC képzést. Jelenleg doktorandusz vagyok a Magyar Agrár- és Élettudományi Egyetemen. Az első diplomám megszerzése után alapítottam egy saját céget ott főként agronómiai szaktanácsadással foglalkoztam. Most jelenleg növényvédelmi szaktanácsadással foglalkozik a feleségemmel közös cégünk. Azon kívül a TulipGarden Dunakanyarnak vagyunk a tulajdonosai. Mely vállalkozásunkkal értéket szerettünk volna teremteni az emberek számára, felvidítani, megmosolyogtatni, mindenkit aki betér eme csodás virágos világba.
Gerzsenyi-Raczkó Tímea
