Ma délután, és este a térség több településén emlékeztek Szent Márton püspökre. Kisnémediben az iskolások és szüleik az ismert libával kapcsolatos dalok éneklése mellett járták körbe a lámpásaikkal a falu központját. Kosdon a Csoda-Vár óvoda és Bölcsőde óvodásai és szüleik vonultat fel a saját maguk készítette lámpásokkal, Nagymaroson pedig este hat órakor ünnepelték felvonulással szent Márton napját.
Hogy honnan ered ez a hagyomány? A német nyelvterületeken (Hollandia egyes részei, Németország, és Ausztria) fáklyás felvonulásokat szerveztek és Márton-tüzeket gyújtottak – írják a Nagymaros Szent István Napi Borünnep közösségi oldalán. A lampionos felvonulásokat csak a 19. század elején vezették be egyházi rendeletre, hogy a fény, mely a jó cselekedetet jelképezi, mindenkihez eljusson. Manapság ebben elsősorban a gyerekek vesznek részt, sötétedéskor a maguk készítette lampionjaikkal járják az utcákat miközben régi Márton napi dalokat énekelnek. A menet élén általában egy Szent Mártonnak öltözött lovas áll. Általában műsorral is készülnek, mely leggyakrabban a köpönyegét megosztó Márton történetét mutatja be. Lezárásként meggyújtják a Márton-tüzet, és megajándékozzák a gyerekeket valamiféle finomsággal, például pereccel, Márton-kiflivel, fánkkal, liba alakú kaláccsal, cukorkával, teával, gyerekpunccsal, Márton-musttal. Az egyik legjellegzetesebb Márton napi ajándék a “Weckmann”, ami egy édes tésztából készült ember alakú figura.
Nagymaroson szombaton folytatódik a Márton napi ünneplés a bor-piacújbor kóstolójával – teszik hozzá a Nagymaros Szent István Napi Borünnep Facebook oldalán. A mártonnapi liba lakomáról szóló első rásos beszámoló 1171-ből származik. Akkoriban ez inkább azzal volt kapcsolatba hozható, hogy Szent Márton napja jelentette a paraszti év végét, a népszokás ilyenkor zárták le az éves gazdasági munkákat, kezdetét vette a természet téli pihenő időszaka. A cselédek ilyenkor kapták meg évi bérüket és hozzá ráadásként egy libát, mert a szárnyasok nyáron felduzzadt hadát a tél beállta előtt meg kellett tizedelni. E napon kóstolták meg az újbort és vágtak le először tömött libákat. Ám e szokás gyökerei is mélyebbre, az aratási időszak végén álló pogány állatvágási ünnepekre nyúlnak vissza, amelyeket a kereszténység így vett át.
Kosdon a Kosdi Csoda-Vár Óvoda és Bölcsőde óvodásai a szülőkkel tettek egy kört a lámpásaikkal az óvoda körül. A jó hangulatú menetet követően illatos sütőtökkel, és zsíros kenyérrel vendégelték meg a résztvevőket.