Dunakanyari termelők kínálják különleges termékeiket a váci Püspöki Gazdapiacon

Minden csütörtök délután dunakanyari termelők érkeznek Vácra a Migazzi Kristóf térre a Püspöki Gazdapiacra. Sajtkülönlegességek, friss pékáruk, szezonális zöldségek, és gyümölcsök mellett mézet, és számos ínyencséget is találhatunk.

Iván Gábor János Szentendréről érkezett, és mint meséli Nógrád megyében és Szentendrén tartja állatait, a családi vállalkozása keretében kecske és tehéntejből készült termékeket árul, melyek a szentendrei tejfeldolgozó üzemében készülnek természetes úton, teljes értékű tejből. Asztalán számos fajta sajt található, és sok érdekességet is elárult ezek készítési módjáról. A gomolya sajtról elmondta, hogy úgy készülnek, ahogyan régen a pásztor ember is készítette. Alvadék sózással saját súlyánál fogva csöpögtetik le a a gomolyákat. “Igazán sajtnak nem is nevezik, csak gomolyának”- fogalmaz hozzátéve, hogy nagyon sok ízben készülnek. Van petrezselymes, fokhagymás, lila hagymás,újhagymás, natúr, chillis, paradicsomos-bazsalikomos. Emellett vannak félkemény sajtok is. Ezekről azt lehet tudni, hogy különböző hőfokon oltva, különböző baktériumkultúrákkal vannak kezelve és fűszerezve. Az elkészülés után vannak sózva, sófürdőzve. Füstölve. Préseléssel készülnek ezek a félkemény, trappista jellegű sajtok.

Egy nagy kosárban parenyica sajtok illatoznak, mellettük pedig töltött változat csábítja a piacra látogatókat. Mint megtudtuk, a parenyica gyúrt sajt. A sótlanabb gomolya érése után vízfürdőben melegítik vissza, majd kézzel átgyúrják, kinyújtják, szalagnak kihúzzák és feltekerik. 24 óra pihenést követően újabb 24 óra füstülés következik általában kemény fán. A bükk igazán jó a sajtokhoz – magyarázza Iván Gábor János – , mert az akáctól egy kicsit kesernyésebb ízvilágot kapunk.

Hugyeczné Dezső Ilona férjével tizennégy éve foglalkozik méhészettel, Nógrád községből érkezett és hozta el Vácra mézkülönlegességeit. Elmesélte, hogy körülbelül nyolcvan méh családdal dolgoznak és a mézek legnagyobb részéhez saját területeikről gyűjtik be a méhek a virágport. Vándorolni a selyemfűméz miatt szoktak, Kecskemét környékére. Ez az illatos, édes mézfajta azért közkedvelt, mert biztosan nem érte permetszer ezt a vadon termű növényt. A selyemfű méz a selyemkóró vadnövény nektárjából származik, igazi hungarikum. Mivel gyakorlatilag pollen mentes méz, kedvező a virágporra érzékenyeknek. Egy másik érdekességen is megakadt a szemünk, ez a málnás virágméz, melyről Hugyeczné Dezső Ilona elmondta, hogy a telephelyükhöz közel több kilométeren át málna és szeder ültetvények vannak, így amikor a méheik az akácvirágot gyűjtik, a virágzás utolsó hetében nyílni kezd a málnavirág. „Ezért az egyért képesek otthagyni az akácot, mert nagyon szeretik a málnavirág nektárját” – meséli a méhész, hozzátéve, hogy így ez a méz nem ízesített, hanem eredeti úton málna ízű.

Emellett, mint meséli van még akácméz, mely szintén hungarikum, erdei méz, hársméz, vegyes virágméz, és harmatméz, melyről elmondta, hogy ezt a tölgyfák leveleiről gyűjtik a méhek. De van még napraforgó és repcemézük is, utóbbiról kiemelte, hogy ez az egyetlen méz, ami lúgosít. Legjobban használ a gyomorproblémákra képes csökkenteni a magas gyomorsav tartalmat.

Füzesi Nóra homoktövissel foglalkozik. A Vácon élő termelő néhány éve Szokolyán létesített egy hektáron homoktövis ültetvényt, és a rendkívül magas c-vitamin tartalmú növényből készült termékeit kínálja a váci püspöki gazdapiacon. Kérdésünkre elmondta, hogy a homoktövis Immunrendszer erősítő gyógynövény. Tízszer annyi c-vitamint tartalmaz mint a citrom. De emellett gyakorlatilag az összes vízben oldódó vitamin megtalálható benne. A homoktövis velőt frissen készítik a piacra, de van lekvár és őrlemény is.

Janecska András, Ősagárdról érkezett és már tíz éve jár a püspöki gazdapiacra.. Családi vállalkozás keretében, szüleivel és öccsével dolgoznak együtt. „Csak disznóságok. Sertéseket tartunk és azokat dolgozzuk fel. Sonka, kolbász, szalonna” – mondja.

Egy asztalon friss pékáruk sorakoznak és mint kiderül egytől-egyig kecsketejjel készültek. Varga Zoltán a közeli Kosdról érkezett, és elmesélte, hogy majorságukban kecskék és baromfik is megtalálhatóak, így termékeikhez fel tudják használni a háztáji tojást, tejet. „Arra törekszünk, hogy valóban adalékanyag mentes pékárut tudjunk produkálni.

Közel tíz éve foglalkozunk ezzel. Párom székely lány, így részben saját receptek alapján dolgozunk. Minden termékünk legalább egy hétig ehető, ha hűvösben van akkor akár tovább is eláll” – mondja. Arra a kérdésünkre, hogy melyik a kedvence a termékei közül a székely parasztkenyeret említette, de azt is elmondta, hogy éppen erre a piaci napra készültek egy olyan kenyérrel, amit hazai kenyérnek neveztek el. „Ez a mi generációnk fehér kenyere” – fogalmaz.

GRT

Hozzászólás
Előző cikkJótékonysági futás lesz Sződligeten
Következő cikkHamarosan újra használhatjuk a szobi kompot