A Nemzeti Botanikus Kert fenyőgyűjteménye segítségével körbeutazhatja a Földet Vácrátóton. A séta során ízelítőt adnak a fenyőfélék családjának sokféleségéből: boróka, ciprus, cédrus, luc, jegenye, vagy netán erdeifenyő az amit látunk?
Kiderül az is, hogy mi a különbség a különböző karácsonyfának árult fenyők között? Melyik a legmagasabb és a legidősebb fenyőnk, és melyik fenyőféléből van a legtöbb Vácrátóton? Nézzünk körül a kertben élő állatok szemével is: vajon mi eszi a fenyőmagot? A séta február 12-én szombaton, délután egy és három óra között lesz. A sétáról bővebb információt itt kaphat.
A vácrátóti az ország legnagyobb botanikus kertje, egyben az élő növények leggazdagabb hazai gyűjteménye. A 27 hektáros kertben közel 13 000 növényfajt, illetve -fajtát mutatnak be. Különösen gazdag a fás szárú növények gyűjteménye. A sziklakertben megtalálhatók mind a hat flórabirodalom, 25 magashegység virágai. A rendszertani gyűjtemény közel 90 növénycsalád 2000–2500 virágos növényfajával szemlélteti a növényvilág kialakulásának történetét. A botanikus kert a vácrátóti kastélyparkból alakult ki. Ennek építtetőjét és tervezőjét nem ismerjük; valószínűsítik, hogy Géczy István referendárius, Vácrátót akkori birtokosa a 18. század végén és a 19. század első harmadában épült magyarországi angolkertek (Tata, Kismarton, Alcsút, a közeli Fót) mintájára telepíttette.
A kertről az első írásos adat 1827-ben kelt. Az 1842-ben készült katonai térképen jól láthatók a kert mai körvonalai, a kanyargós utak, a tisztások, a ligetszerű facsoportok és a tó. A botanikus kert jelenleg 3300 dendrotaxonnal, s ezzel Magyarország legfajgazdagabb dendrológiai gyűjteményével rendelkezik, melyből több mint 1500 taxont tartanak nyilván a hazai génmegőrzési programban. Elsősorban a természetes élőhelyek fajait gyűjtik, de kertészeti fajták is előfordulnak. Találkozhatunk itt számos, az országban is és Európában is ritkaságnak számító fajjal, a mérsékelt égöv minden részéről (különlegességként számos Közép- és Kelet-Ázsiából) származó fa- és cserjefajokkal, de láthatunk a kertben a 19. században sarjadt faóriásokat is. A kert ad otthont a madárbirs, juhar, hárs, kőris, bangita Nemzeti Gyűjteménynek is.
